Danó Anna;
egészségügy;Magyarország;reform;Belügyminisztérium;
2022-11-04 05:55:00
Koncentrálják az ellátásokat, ami miatt a betegeknek többet kell majd utazniuk. A centrumkórházak szabadon vezényelhetnék az orvosokat, a diplomás szakdolgozóknak 55 százalékos béremelést ígérnek.
Mintegy fél tucat törvény módosítását kezdeményezi az egészségügy átalakításáról szóló csomaggal a területért felelős belügyminiszter, Pintér Sándor. A végleges terveket – amelyek már túl vannak a tárcaközi egyeztetésen – Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár szerdán juttatta el a szakmai szervezetekhez. A kamarák vezetői a jövő hét elején személyesen is véleményezhetik az olvasottakat, találkozóra várja őket az államtitkár.
A jobbára januártól életbe lépő Takács-csomag tervezet neuralgikus pontjai közt szerepel egyebek mellett az, hogy a centrumkórházak mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat, valamint az, hogy
Várhatóan a betegeknek többet kell majd utazniuk, mert a tervezet koncentrálná az ellátásokat.A megyei centrum kórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség. Az ellátások megyei átszervezését az Országos Kórházi Főigazgató koordinálja majd. A javaslattal újraszabályozzák a városi és vármegyei kórházak szakmai tartalmát. Eszerint azt, hogy az egyes kórházak milyen ellátásokat nyújthatnak a belügyminiszter külön rendeletben határozza majd meg.
Lapunk október 4-én ismertette az egészségügyért felelős államtitkár kormány elé szánt első verzióját. Ahhoz képest dokumentumban történt változás. Így például nem említi a tervezet hangsúlyosan a szabad orvosválasztás megszüntetését. A végleges csomagban maradtak viszont a kórházi beteglátogatásokat korlátozó passzusok, valamint az alapellátás és az orvosi ügyeletek átszervezése.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) praxiskezelőként kapna felhatalmazást a háziorvosi körzethatárok kijelölésére, illetve a betöltetlen praxisok kezelésére.
Az önkormányzatok lemondhatnának arról, hogy maguk gondoskodjanak az alapellátásról a településükön, ekkor az OKFŐ alá tartozó praxiskezelő köt szerződést az orvossal, s annak személyét csak véleményezheti az önkormányzat.
A javaslat – Budapest kivételével – az Országos Mentőszolgálatra (OMSZ) bízná az orvosi ügyelet megszervezését. Ennek érdekében a feladat ellátását jövő év júliusától az önkormányzatoktól az OMSZ venné át. Mint emlékezetes: tavaly nyár óta már az működteti Hajdú-Bihar megyében a háziorvosi ügyeletet. Ennek lényege, hogy a munkaidőn kívüli hívások a mentőszolgálat központi diszpécseréhez futnak be.
A tervezet továbbra is számol az önkormányzati szakrendelők államosításával. Az utóbbiról szóló részhez az előterjesztő megjegyezte: az önkormányzati érdekszövetségek támogatják a javaslatot azzal a pontosítással, hogy a szakrendelők épületeinek az állam ne tulajdonosa csupán használója legyen a továbbiakban.
A koncepció szerint a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne. A városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket. Az utóbbiakban főként egynapos műtétek, belgyógyászati, valamint szülészeti és sürgősségi ellátások maradnának egyéb társszakmák mellett. A munkáltatói jogokat a centrumkórházak gyakorolnák és azok osztanák újra adott területen elérhető kapacitásokat is. Azzal, hogy a munkáltatói jogok a megyei kórházakhoz kerülnek, a dolgozók munkaszerződése változó telephelyre szólna, így odavezényelhetnék őket, ahol éppen szükség van rájuk.
Az úgynevezett szakápolási központok az állami fenntartású egészségügyi intézményekben a korábbi ápolási osztályokból jönnének létre, amelyekben az idős betegek gondozását a szociális ellátókra és az egyházakra bíznák. A feladat átadásával az egészségbiztosító által most fizetett 6600 forintos napidíjat is a szociális szektor kapná meg.
Központosítanák a laborszolgáltatásokat. Így a tervezet egyetlen nagy állami cégre, a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft.-re (NOLD NKft.) bízná a laborvizsgálatokat. Az ország öt régiójában külön közbeszerzéssel biztosítanák ennek a logisztikáját.
Ha ez megvalósul, akkor szakdolgozók már elérnék az orvosi bérek 34 százalékát. Az emelés forrásigénye 168 milliárd forint lenne az előterjesztő szerint. A béremeléssel párhuzamosan több bérpótlékot megszüntetnének, illetve egy részük beépülne az alapbérbe. A javaslat szerint a kormány a jövőben megszüntetné a szakdolgozói kamarai tagdíj állami átvállalását is. Mind az orvosokat, mind a szakdolgozókat érzékenyen érintheti, hogy az előterjesztés jövő nyártól lehetővé tenné, hogy az egészségügyi szolgáltatók teljesítmény alapján legfeljebb 40 százalékkal emelhetnék, illetve 20 százalékkal csökkenthetnék is a béreket.