Hiába tapasztalja az emberiség már saját bőrén az éghajlatváltozás pusztító hatásait, a komplex geopolitikai helyzetre tekintettel óriási kihívás lesz a résztvevőknek kézzelfogható áttörést elérni az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődő klímakonferencián, a COP27-en. Több mint 190 nemzet delegációi látogatnak el a Sínai-félsziget déli csücskén fekvő üdülőparadicsomban, az egyiptomi Sarm es-Sejkben rendezett csúcstalálkozóra, amely talán az utolsó esélyt kínálja arra, hogy sikerüljön a párizsi klímamegállapodással összhangban 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedés szintjét.
Jelenleg 1,2 fok körül jár a felmelegedés szintje,de már ez is emberéleteket követelő és súlyos anyagi károkat okozó szélsőséges időjárási jelenségekhez vezet. “Erdőtüzek, hőhullámok, történelmi aszályok sújtották idén Európát, a nyáron olyan kevés volt a víz egyes folyókban, hogy több atom- és szénerőművet nem lehetett rendesen lehűteni és emiatt vissza kellett vágni az energiatermelést” - mutatott rá lapunknak Andrzej Ancygier, a berlini székhelyű Climate Analytics kutatóintézet vezető energia- és klímaügyi elemzője. A lengyel szakember emlékeztetett: más földrészeken élők is megsínylették az éghajlatváltozás következményeit. Pakisztán például hatalmas, 33 millió embert érintő áradásokkal nézett szembe, amelyek augusztusban tetőztek, alig két hónappal a térségben pusztító hőhullámot követően.
Bármilyen kétségbeejtő is a helyzet, Sarm es-Sejkben mégsem várhatóak ambiciózus bejelentések: a házigazda Egyiptom sokkal inkább arra összpontosít, hogy az eddigi vállalások gyakorlati megvalósítását előremozdítsa,. Noha tavaly, a glasgow-i COP26-on a delegációk megegyeztek abban, hogy szigorúbb kötelezettségvállalásokat tesznek, az ENSZ szerint a párizsi klímaegyezményt aláíró 193 országból eddig csak 23 nyújtotta be felülvizsgált célkitűzéseit. Jelentősen fokozta ambícióit a kevésbé környezetbarát jobboldali vezetését klímatudatosabb baloldalira cserélő Ausztrália és várhatóan ugyanígy fog eljárni a hasonló cipőben járó Brazília, miután januárban beiktatják az októberi elnökválasztáson győztes Luiz Inácio Lula da Silvát.
Az Európai Unió egyik fő célja a COP27-en a mostaninál ambiciózusabb nemzeti célok kitűzésére rábírni a világ többi országát annak érdekében, hogy másfél fok alatt maradjon a felmelegedés mértéke - tudta meg lapunk a soros elnökséget betöltő Csehország környezetvédelmi minisztériumától. Az EU a “Fit for 55” nevű klímavédelmi törvénycsomag-javaslattal kíván jó példával elöljárni, mely révén a korábban vállalt 40 százalék helyett legalább 55 százalékkal csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását a tagállamok az 1990-es szinthez képest. A remények szerint már decemberben véglegesítik az akciótervet, hacsak az időnként az uniós klímapolitika miatt is fanyalgó Orbán Viktor vagy más tagállam vezetése el nem gáncsolja azt.
Hazánk klímacsúcson elfoglalt tárgyalási pozíciója mindazonáltal összhangban áll az Európai Unió álláspontjával, amit féléves egyeztetés után fogadtak el a tagállamok - tájékoztatta lapunkat a környezetvédelmi ügyekben illetékes Technológiai és Ipari Minisztérium. A tárca azonban mindössze annyit árult el, hogy “felsővezetőkből és szakértőkből álló delegációval” vesznek részt a COP27-en, de azt nem tudtuk meg, hogy a magyar delegációt ki fogja vezetni. Az utóbbi években előfordult, hogy a klímaügyekben aktív Áder János akkori államfő képviselte Magyarországot a tanácskozásokon. A Köztársasági Elnöki Hivatal érdeklődésünkre azonban közölte, hogy hivatalban lévő államfő, Novák Katalin nem utazik ki a helyszínre, mert nem kapott meghívást. A tanácskozáson számos más ország a legmagasabb szinten képviselteti magát, hogy demonstrálja elkötelezettségét a klímaváltozás elleni küzdelemben. A várakozások szerint többek között Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia államfő is ott lesz Sarm es-Sejkben.
Andrzej Ancygier úgy vélte, hogy a COP27 két legfontosabb témája a klímaváltozás miatti kárenyhítés, illetve az ahhoz való alkalmazkodás finanszírozása lesz.Az éghajlatváltozás által okozott veszteségek és károk orvoslásának ügye már a 30 évvel ezelőtti Rio de Janeiró-i Föld Csúcstalálkozón is napirenden volt, amelyen 165 ország írta alá az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményt (UNFCCC), a későbbi klímakonferenciákat megalapozó megállapodást. A legkevésbé fejlett államok, illetve a kis szigetországok csoportjai a kezdetektől fogva azt szeretnék elérni, hogy a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó országok kompenzálják őket a klímakárokért, ám a törekvéseket a tehetősebb nemzetek eddig akadályozták. Az ügyben létrejött úgynevezett Varsói Nemzetközi Mechanizmus mindössze az elszenvedett veszteségekkel kapcsolatos párbeszédet és kutatást szolgálja. A 134 fejlődő országot, köztük a Kínát és Indiát tömörítő G77-es csoport abban bízik, hogy Sarm es-Sejkben képesek lesznek érdemi változást elérni e téren.
A szegényebb régiók a megújuló energiaforrásokra való áttérésben és az energiahatékonyság fokozásában is segítségre szorulnak. Az Egyesült Államok és más fejlett országok még a 2009-es koppenhágai klímakonferencián (COP15) vállalták, hogy 2020-ra évente 100 milliárd dollár támogatást fognak nyújtani a fejlődő államok klímavédelmi intézkedésekre. A céldátumra végül azonban 83,3 milliárdot sikerült összekalapozni és a koronavírus-járványra hivatkozva elhalasztották a megvalósítást 2023-ra. Ennek teljesítése azon is múlhat, miben sikerül megegyezni az országoknak a COP27-en.
A geopolitikai környezet egyáltalán nem kedvez a tárgyalásoknak - erre hívta fel lapunk figyelmét David Ryfisch, a bonni Germanwatch fejlesztéssel és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet nemzetközi klímapolitikáért felelős stábjának vezetője. Az Ukrajna elleni orosz invázió, az azzal összefüggő energia- és élelmiszerbiztonsági kérdések, az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség mind-mind nehezíti a helyzetet. Áttörésre viszont égető szükség lenne a német szakember szerint. “A legfontosabb dolog a COP27-tel kapcsolatban, hogy a résztvevő országok bebizonyítsák: képesek együttműködni a klímavédelem érdekében, hiszen lényegében a túlélésünk a tét. A döntéshozóknak meg kell mutatniuk, hogy a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra való áttérés teljes gőzzel folyik, sőt, egyre csak gyorsul" - fogalmazott a Népszavának David Ryfish.
