Nincs megállás, tovább nőnek az élelmiszerárak – a megoldás a vásárlók kezében van

Az ársapka, a kereskedőket terhelő extraprofitadó, az energiaárak emelkedése, de leginkább a forint gyengülése – ezek azok a tényezők, amelyek miatt hétről hétre emelkednek a termékek árai a boltok polcain. A folyamatnak még nincs vége, Raskó György agrárközgazdász szerint jövőre még nagyobb lesz az infláció, mint az idén. A szakember beszélt arról is, hogy ugyan más európai országban sem olcsóbbak a termékek, de az élelmiszerárak emelkedésében Magyarország kiugró teljesítményt nyújt. Míg az uniós átlag 13,9 százalék, Magyarországon 35 százalék jelenleg az élelmiszerárak inflációja.

Az ársapkának egyértelműen piactorzító hatása van, a hatósági áras farhát miatt kerül többe a fogkrém is. Így lehetne összefoglalni Raskó György agrárközgazdász véleményét arról az intézkedésről, amelyet a kormány „a családok védelmének érdekében” hozott.

Minden csak látszat

Mint ismert, kormányrendelet határozza meg a kristálycukor, a búzafinomliszt, a finomított napraforgó-étolaj, a házi sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát, és az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalékos zsírtartalmú tehéntej árát. A hatósági ár egyébként csak a kereskedőre vonatkozik, a gyártóra, termelőre, nagykereskedőre nem. Ennek ellenére a kereskedők a termékeket akkor sem adhatják drágábban, ha az úgynevezett ársapkánál magasabb áron szerzik be. És hamarosan bővül a kör, Orbán Viktor miniszterelnök október végén bejelentette: lesznek újabb termékek, amelyek árát központilag határozza meg a kormány. Hogy melyek lesznek ezek, lapzártánkig nem derült ki, többen a tojásra, burgonyára tippelnek. Szakértők, szakemberek szinte egybehangzóan állítják: az ársapka hatása rossz. A hatósági áras termékek miatt kieső nyereséget más cikkek árának emelésével kompenzálják a kereskedők, a termelő pedig, ha tudja, inkább külföldön értékesíti az áruját. Itthon a Pulzus Kutató felmérése szerint már óriási teher a bevásárlás egy négytagú családnak, sokan 50-80 ezer forinttal többet hagynak a boltban havonta, mint egy évvel korábban. Sok vásárló már nem a korábban megszokott minőséghez és márkákhoz ragaszkodik, megindult az úgynevezett lefelé vásárlás, amikor előtérbe kerülnek a sajátmárkás és az akciós termékek.

A vásárló a végállomás

Az okokat és a várható következményeket Raskó György agrárközgazdász magyarázta el. A mezőgazdasági alapanyagok termelési és feldolgozási munkafolyamata is nagyon erősen energiaigényes - mondta. „Gondoljunk csak a műtrágyára, aminek négyszeresére, vagy a növényvédő szerekre, amiknek duplájára ment fel az ára. A gázolaj, a gáz, az áramszámla az állattenyésztésben és a kertészetben igen jelentős költségtényező. Az energiaárak ugrásszerű emelkedése szinte azonnal beépült a termelési költségekbe, így aztán a termelő is magasabb áron kalkulál az értékesítéskor. Ez az egyik oka a drágulásnak.” Így van ez Nyugat-Európában és máshol is, ami viszont magyar sajátosság, az egyértelműen a forint árfolyamának változása, a forint gyengülése – érzékeltette a szakember. Csak ez önmagában egy év alatt 18-20 százalékkal járult hozzá az árnövekedéshez. És itt jön képbe az ársapka. „Azt mondja a termelő a kereskedőnek: ha a sertéscombot tőlem csak ennyiért tudod megvenni az ársapka miatt, rendben, megegyeztünk, de a karajt viszont 10 százalékkal drágábban adom el neked.” Hasonlóan gondolkodik a kereskedő is, csak ő már a vásárlók felé – tette hozzá. A cukor miatti veszteséget például a mosópor felárazásával hozza be.

„Ha mindez nem lenne elég, akkor ott a következő döntés a kormánytól, ez pedig az év közepén életbe lépő, a kereskedőkre kivetett extraprofitadó. Ezt az árbevétel alapján kell elszámolni, csakhogy az árbevétel növekedése, ami a magasabb árak miatt keletkezik, nem jelenti a profit növekedését is.” Az intézkedés azonnal négy százalékkal emelte a fogyasztói árakat – mondta Raskó György. A kereskedők igazságtalanak érezték, hogy a hatósági ár miatt kieső bevételhiányt és az extraprofitadóval keletkező kiadást is nekik kell finanszírozniuk. „Több nagy áruházlánc vezetőjével beszéltem erről. Kivétel nélkül mind azt mondták, hogy a kereskedelem profittermelő képessége extrán alacsony, 1-2 százalék körül van, extra profit náluk nincs. Ez az adó valójában egy igazságtalan büntetőadó. Így aztán feljogosítva érezték magukat, hogy a plusz költségeket rátegyék az ársapkával nem védett termékekre, így végül a vásárlókkal fizettetnek meg mindent. Egy áruház sok ezer terméket forgalmaz, a plusz forintokat nem olyan bonyolult szétosztani. Meg kell emelni tíz forinttal a fogkrém árát, hússzal a mosóporét, és ezzel meg is oldották a saját veszteségüket. Így történt, hogy az ársapka és az extraprofitadó hatása a családok megvédése helyett a családokra való újabb anyagi terhelést jelentette és jelenti ma is.”

Kifutott a zsákos krumpli, jött a pénzeső

A választási kampány alatt a kormány körülbelül 1800 milliárd forint értékű jóléti intézkedéseket hozott. Az időseknek kiutalták a teljes 13. havi nyugdíjat, a szülők a személyi jövedelemadójukat kapták vissza. Ez hatalmas pénzkiáramlást jelentett, ám az emberek nem bankba tették a pénzt, hiszen ott nagyon alacsony kamatot kínáltak, hanem elkezdték költeni – magyarázta Raskó György. Érezhető volt, hogy szokatlanul magas infláció várható, ezért sokan előbbre hozták a vásárlásokat. Az idősebbek a boltok üres polcaitól félnek, ők szívesen tartanak otthon 20 kiló cukrot, 10 kiló lisztet, sokan bespájzoltak. A családok másra költöttek. De aki csak tehette, vásárolt, és vásárolt. Ez meg is látszott kiskereskedelem volumenén, melynek forgalmi indexe jelentősen megugrott tavasszal. (Viszonyításként: a KSH adatai alapján márciusban 16,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelem volumene, ez az érték szeptemberben 4,3 százalék volt – A szerk).

A vásárlói kereslet így fokozatosan lehetővé tette, hogy olyan termékek árát is emeljék a kereskedők, amelyekre a beszállító nem is gondolt. Úgy voltak vele, hogy most van itt az alkalom, most kell és lehet mindent elfogadtatni a vásárlókkal. Az emberek látták, hogy az infláció miatt hónapról hónapra változnak az árak, de pénzük még volt a vásárláshoz: „Az úgynevezett inflációs várakozás Magyarországon eszméletlen módon pörgette fel az árak növekedését.”

Lesz még meglepetés

Valószínűleg a miniszterelnököt is tájékoztatták arról, hogy jövőre az ideinél is nagyobb lesz az infláció – mondta Raskó György, aki szerint ezt a folyamatot valamilyen formában hűteni kellene, de az egészen biztos, hogy ehhez nem az ársapkás termékek körének bővítésén keresztül vezet az út. „A forintot nem tudják megerősíteni, továbbra is gyenge marad, az ehhez szükséges eszköz nincs a magyar állam, de igazából a jegybank kezében sem. A forint ugyanolyan gyenge marad, mint idén, és ez akkor is így lesz, ha közben a várva várt uniós pénzek megérkeznek. A rezsinövekedés miatt is tovább nőnek az árak. A pékek, cukrászok a megnövekedett költségeket már most is beépítik a termékek árába. De ott vannak a késleltetett hatású ágazatok. Ilyen például az állattenyésztés. A most beszerzett takarmány nagyon drága, aki ezzel kezdi hizlalni az állatot, majd 5-6 hónap múlva, amikor eladja a tőkehúst, akkor kéri meg az árát. A feldolgozó így emelt áron jut a húshoz, így ő is drágábban adja majd tovább a kereskedőnek a virslit, felvágottat, szalonnát. Ez tovagyűrűző hatás, és a sor végén megint csak a vásárló áll.”

Raskó György szerint ennek a folyamatnak az fog majd gátat vetni, amikor az emberek nem veszik meg az egyes termékeket. Az infláció visszahúzódásának ez az egyetlen lehetséges eszköze. „Gondoljuk csak bele: az a tortaszelet, ami néhány hónapja 400-500 forint, volt, most 1100-1200 forint. Mondjuk, egy apának az volt a szokása, hogy minden vasárnap tortával kedveskedik a gyerekeinek és a feleségének. Mindig hat szelet tortával tért haza. Fizetett érte 3000 forintot. Ma mindezért 7000-et hagy ott a cukrászdában. Az nagyon sok pénz. Mit tesz? Nem vesz tortát, vagy legfeljebb csak kettőt. És ha a kereskedő tovább emeli a torta árát, az apuka azt a kettőt sem veszi meg. De nemcsak ez az apuka tesz így, hanem egyre többen. És akkor már nincs hova és nincs miért emelni az árakat.”

Nem igaz, hogy külföldön rosszabb

Raskó György szerint külföldön sem olcsóbb egy bevásárlás. „Négy országban jártam személyesen, Horvátországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában. Mindenhol hasonló árak vannak, mint itthon, nem is drágábbak nálunk. Az árak ott is beálltak a Közép-Európai árszintre. Ami viszont lényeges, hogy az osztrák vagy a német élelmiszerinfláció töredéke a magyarénak. A legutóbbi, szeptemberi adat szerint az unióban az átlagos élelmiszerinfláció 13,9 százalék, Magyarországon meg 35. Vannak egészen speciális országok, Cipruson például csupán 2,5 százalékos, Portugáliában 7, Dániában 6 százalékos az élelmiszerek drágulása. Ha így nézzük, akkor azt lehet mondani, hogy Magyarország behozta az árak lemaradását – egy egészen kiugró teljesítménnyel”.