Legalább 26 százalékkal kellene emelni a minimálbért jövőre ahhoz, hogy ne menjen el a legkisebb keresetek több mint fele élelmiszervásárlásra és a rezsiszámlák kiegyenlítésére – számolta ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a Pénzügyminisztériumtól kapott adatok és a KSH statisztikái alapján.
A legalsó három jövedelmi tizednél – ide tartoznak a minimálbért keresők – 2020-ban a fogyasztói kosár 50,8-56,2 százalékát tette ki a rezsiköltség és az élelmiszerekre költött összeg. Ahhoz, hogy a legkevesebbet keresőknél ez az arány ne legyen még magasabb, az idén 23 százalékos minimálbéremelésre lett volna szükség az élelmiszerinfláció és rezsiemelkedés miatt – hívta fel a figyelmet elemzésében a MASZSZ. Az idén azonban csak 20 százalékkal nőttek a legkisebb bérek, így 2023-ban - az idei és a jövő évre jelzett inflációt is figyelembe véve – a szakszervezeti becslés szerint legalább 26 százalékos minimálbéremelésre lenne szükség.
Amennyiben a szakszervezetek által elvárt emelés megvalósulna, úgy az 252 ezer forintos bruttó minimálbért jelentene a jelenlegi 200 ezer forint helyett. A garantált bérminimum a jelenlegi bruttó 260 ezer forintról 327 600 forintra nőne. Azt a szakszervezetek már korábban is jelezték: szeretnék, hogy a minimálbér és a szakképzetteknek járó garantált bérminimum közötti különbség megmaradjon, konkrét számokkal ugyanakkor az eddigi egyeztetéseken se a munkaadói, se a munkavállalói oldal nem állt elő. Utóbbiak azt azonban hangsúlyozták: a legkisebb keresetek reálértékének megőrzése elengedhetetlen.
Kérdés persze, hogy előteremthető-e a fedezet egy ekkora minimálbéremelésre a magyar gazdaság teljesítményéből – veti fel a MASZSZ is. Elemzésük alapján úgy gondolják, igen:
vagy a termelékenység növelésével vagy „a jövedelem osztozkodási arányok megváltoztatásával a bérből élők javára”. Úgy érvelnek: a minimálbér növekedése az elmúlt évek többségében is meghaladta a termelékenység emelkedését, a gazdaság pedig ki tudta termelni az emelések fedezetét, hiszen az átlagbérek még a minimálbéreknél is gyorsabban nőttek. A 2017 és 2022 között a minimálbér 80,4, az átlagbér 96,1 százalékkal nőtt.
A KSH nemzeti számlák adatai alapján 2017 és 2021 között ugyanakkor a legtöbb, minimálbéreseket foglalkoztató ágazatban – a mezőgazdaságban, a textilruházati iparban, az építőiparban, a kiskereskedelemben, a szálloda-vendéglátásban - csökkent a munkavállalói bérek részesedése a hozzáadott értékből, a munkáltatók részesedése viszont nőtt. Utóbbit elősegítette a munkaadói járulékok 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentése.
A MASZSZ arra is kitér, hogy a „csak a létminimum szintjén való megélhetéshez elég bért kitermelni képes” vállalatokat több módon is lehet segíteni. Tartós működési problémák esetén a munkaerő átcsoportosítása, átképzése lehet a megoldás, amihez a jelenleginél hosszabb álláskeresési idő és egy magasabb szinten finanszírozott, hatékonyabb munkaügyi intézményrendszer szükséges. Az energia és egyéb költségsokkok miatt átmeneti üzleti nehézségekkel küzdő cégek esetében a szintén átmeneti és célzott pénzügyi támogatás biztosíthatja a megnövekedett munkaerő költségek elviselését. Felmerülhet, hogy költségvetési forrásokkal váltsák ki, vagy egészítsék ki a béremelést a legalsó bérkategóriákban.
