Csak a magyarok 31 százaléka érzi magát anyagilag biztonságban, és mindössze 39 százaléka rendelkezik legalább egy hónapra elégséges megtakarítással; fél évig pedig csak a 18 százalékunk húzná ki a tartalékából, ha most elvesztené a jövedelmét – írja Portfolio a lap megbízásából készített Datalyze internetes kutatásból, amelyet ezer fős reprezentatív mintán végeztek.
Az alapfokú végzettségűek 56 százaléka, a nők 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelenleg hónapról hónapra él. A válaszadók fele érzi úgy, hogy legalább kétévnyi megélhetéshez elégséges megtakarítás kell ahhoz, hogy anyagilag biztonságban érezze magát.
Sokatmondó, hogy csupán 15 százalék mondja azt, hogy inkább elégedett az anyagi helyzetével, 70 százalék viszont inkább nem. Ugyanakkor csak 22 százalék érzi úgy, hogy többet kellene tennie a helyzet javítása érdekében, ami spórolást jelent
– olvasható a felmérésben.
Húsz százalék válaszolta, hogy tudatosabban kellene megtakarítást választania, 13 százalék dolgozna többet, 23 százaléknyian váltanának állást, míg mindössze 16 százalékot tesz ki azoknak a köre, akik új végzettséget szereznének. Befektetésben, kockázatvállalásban alig 8 százalék bízik.
Jellemző, hogy a legtöbb család készpénzben tartja a megtakarítását, a legismertebb megtakarítási konstrukció az életbiztosítás, miközben a befektetési jegyről alig van fogalma a magyar lakosságnak. Ha tehetnék, a legtöbben befektetési célú ingatlanba vagy kriptovalutába fektetnének, ezeket sokan infláció ellen is nyerőnek tartják.
A válaszadók 61 százalékának egyáltalán nincs, csupán 3 százalékának van háromnál is több rendszeres megtakarítása. Nagy arányban, 91 százalékban gondolják azt, hogy az államnak valamilyen megtakarítási formát támogatnia kell, leginkább, 48 százaléknyian a nyugdíjcélú megtakarításokat, és alig 6,2 százaléknyian a lakás-takarékpénztári megtakarításokat helyeznék előtérbe.
A szülők közel fele nem ad zsebpénzt, háromnegyedük az áremelkedések miatt inkább elkészíti, mint megveszi gyerekek iskolai ennivalójátRezsimentő alapot hoz létre a DK, Dobrev Klára szerint ha helyrehoznák a gazdaságot, néhány hónap múlva már ki lehetne jelölni a magyar eurózóna-csatlakozás céldátumátA pénznemről a válaszadók 58 százaléka vélte úgy, hogy 20 év múlva már euróval fogunk fizetni Magyarországon, ám 7 százalék szerint rubellel, 2 százalék szerint viszont kriptovalutával fog működni a gazdaság.
Karácsony Gergely nagykövetekkel tárgyalt, szerinte csak az európai támogatások segítségével tud kilábalni Magyarország a megélhetési válságból Spórolnak és félnek a nyugdíjasok, eldönthetik, hogy fűtenek, világítanak, esznek vagy a gyógyszert váltják ki