oktatás;sztrájk;Magyarország;általános iskola;gimnázium;

A Karinthy Frigyes Gimnázium tiltakozói október 5-én

- Egy hétig tartó sztrájkra készülnek a tanárok a Karinthy Frigyes Gimnáziumban és a Brassó Utcai Általános Iskolában

„Nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg.”

Hétfőtől, vagyis november 14-étől személyenként változó időtartamú, de összesen egy hétig tartó sztrájkba lép a budapesti Karinthy Frigyes Gimnázium 34, illetve a Brassó Utcai Általános Iskola 26 tanára – írja a két oktatási intézmény közlésére hivatkozva a hvg.hu

A tanárok azután döntöttek a munkabeszüntetésről, hogy hétfőn végleg kudarcba fulladtak a a pedagógus szakszervezetek képviselőinek a tárgyalásai Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, aki jelezte, idén a tanárok már biztosan semmiféle béremelésre nem számíthatnak. 

Nem szeretnénk és nem is tudunk egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a leginkább érintett szereplők (tanárok-diákok-szülők) véleményét nem hallgatják meg. Nem akarunk csendben maradni, és még évekig, évtizedekig úgy tenni, mintha jól működne az oktatás! A csend nem rend!

– írták ezután a sztrájkra készülő tanárok, akik listát is összeállítottak arról, hogy

  • kölcsönös kommunikáción alapuló együttműködést,

  • megfélemlítés és félelemben tartás helyett párbeszédet az oktatás problémáiról,

  • a tanári autonómia visszaállítását, beleszólási jogot a tankönyv és a tananyag kiválasztásába,

  • a kölcseys tanárok visszahelyezése az állásukba,

  • érdekérvényesítő sztrájkjogot

  • bérrendezést,

  • a személyközpontúságot és a készségfejlesztést célzó napi pedagógiai munka előtérbe helyezését

  • a diákok és a pedagógusok terheinek csökkentése, kötelező óraszámok normalizálását

szeretnék elérni. 

Ami a hétfői egyeztetést illeti, Maruzsa Zoltán nagyjából ugyanazt mondta el, amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 13-i Kormányinfón, vagyis hogy a pedagógus-béremelés az EU-s támogatások függvénye, a tervek szerint 2023-ra a diplomás átlagbér 64,7 százalékát, 2024-re 72 százalékát, 2025 januárjára a 80 százalékát kellene keresniük a pedagógusoknak. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy 2030-ig indexálja a béreket, vagyis ahogy emelkedik a diplomás átlagbér, ahhoz igazodik a pedagógusok átlagkeresete is. Ehhez egy új pedagógus-bértáblát is bevezetnének. Ehhez képest a szakszervezetek azonnali, legalább 45 százalékos béremelést szerettek volna kiharcolni annak érdekében, hogy megállítsák az oktatásban dolgozók egyre aggasztóbb mértékű távozását a pályáról. 

A József nádor téri létesítmény az elérhető adatok szerint még mindig nem rendelkezik használatba vételi engedéllyel.