A csúcstalálkozón az emberiséget fenyegető éghajlati katasztrófa elhárításán felül más, az átalakuló világrenddel összefüggő kritikus kérdések is napirendre kerülhettek - hívta fel lapunk figyelmét Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, aki majdnem két évtizedig képviselte Magyarországot a környezetvédelmi tárgyalásokon. “A jelenlegi helyzetben, amit az energiakrízist, az ukrajnai háború és az infláció még bonyolultabbá tesz a magas szintű megnyilvánulások leginkább a fejlett és fejlődő országok közötti együttműködésről szólnak” - magyarázta a szakember.
A klímacsúcs második és harmadik napján a fejlődő országok vezetői a fejlett államokat ostorozták megszegett vállalásaik miatt, például azért, mert nem valósult meg a 2020-tól létrehozni ígért évi 100 milliárd dolláros támogatási alap. Ranil Wickremesinghe srí lanka-i elnök megjegyezte: az ukrajnai konfliktus mindkét oldalán álló országok úgy ítélték meg, elhalaszthatják klímafinanszírozási hozzájárulásaikat, ám a háborúra lelkiismeret furdalás nélkül költenek. A kis szigetországok azt is követelték, hogy az olaj- és gázcégek fizessenek a klímakárok enyhítéséért.
A fejlődő országok nyomására napirendre került a kárenyhítés kérdése, de egyelőre csak kis előrelépés történt: a klímacsúcson Németország, Ausztria, Dánia, Belgium illetve Skócia jelképes összeget ajánlott fel erre a célra. A nyugat-európai országok vezetői mindenesetre azt bizonygatják, hogy szolidárisak a fejlődő államokkal, és a mostani vészterhes időszakban is teljesíteni fogják vállalásaikat.
Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke segítséget ígért a déli félteke nemzeteinek, s azt hangoztatta, hogy a mostani “fosszilis” energiaválság fordulópontot kell jelentsen a klímaváltozás elleni harcban. “Ne menjünk a pokolba vezető országúton; érdemeljük ki a tiszta jegyet a mennyországba” - utalt az uniós vezető António Guteres ENSZ-főtitkár nyitóbeszédére. A portugál diplomata hétfőn azt mondta: a világ a “pokolba vezető autópályán” robog, de “a lábunk változatlanul a gázpedálon van”, ezért egy új “Klímaszolidaritási Paktumra” van szükség.
A legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó öt ország (Kína, az Egyesült Államok, India, Oroszország és Japán) vezetői ugyanakkor nem éltek a felszólalás lehetőségével. Joe Biden amerikai elnök a várakozások szerint jövő héten ellátogat a klímacsúcsra, de a késő este véget érő félidős választások kimenetelén is múlik, hogy milyen vállalást tud tenni.
Hazánkon, illetve a múlt kedden parlamenti választást tartó Dánián kívül az Európai Unió összes tagállamának állam- vagy kormányfője beszédet tartott Sarm es-Sejkben. Érdeklődtünk Orbán Viktor távollétének okáról, de Havasi Bertalan a miniszterelnök sajtófőnöke lapzártánkig nem válaszolt megkeresésünkre. Novák Katalin távolmaradását a Köztársaság Elnöki Hivatal előzőleg azzal indokolta, hogy nem kapott meghívást, amely állítást érdekes megvilágításba helyez, hogy a klímacsúcson 64 ország államfője szólalt fel.