Itt a felmérés, a magyarok többsége szerint Orbán Viktornak keményebben ki kellene állnia Oroszországgal szemben

Tizenkilenc százalékkal csökkent azok száma, akiknek tetszik a kabinet oroszbarát politikája. Bár egyértelműen emelkedik azoké, akik agresszornak tartják Oroszországot, a fideszesek véleménye lassan változik. A háborútól viszont továbbra is ők szoronganak a legjobban.

Újra emelkedett azok aránya, akik inkább agressziónak tartják, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, és nem osztják azt a feltevést, miszerint Oroszország csak védekezik – derült ki a Publicus Intézet lapunk megbízásából készített friss kutatásából, amely a magyarországi felnőtt népességre nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív.

Februárban a megkérdezettek 64 százaléka minősítette orosz agressziónak az Ukrajnában zajló háborút, áprilisban már csak 56 százalékuk. Az augusztusban mért adatok alapján újra 63 százalékos támogatottsága volt ennek az amúgy evidensnek tűnő állításnak. A legfrissebb, október végi számok szerint pedig már 69 százaléknyian gondolkodnak így.

Azt nem lehet állítani, hogy az emelkedés a Fidesz-szimpatizánsoknak köszönhető. Augusztus végéhez képest szinte nem változott a kormánypárti hívek véleménye a kérdésben (46-43), viszont az ellenzéki szimpatizánsok körében még egyértelműbb lett a helyzet. Míg nyár végén 88 százaléknyian gondolták ezt, most már 94 százalékuk vélekedik így.

A többség (57 százalék) szerint Orbán Viktor kormányfőnek keményebben kellene elítélnie Oroszországot azért, mert megtámadta Ukrajnát. Az intézet áprilisi – szintén a Népszavának készített – felméréséhez képest ez az arány jelentősen növekedett. Tavasszal ugyanis még csak a teljes lakosság 36 százaléka gondolta erőtlennek a miniszterelnök kiállását Oroszországgal szemben. Nyár végén pedig 48 százaléknyian.

Az elmúlt évekhez hasonlóan ebben a témában is a pártpreferencia határozza meg a válaszokat. Miközben az ellenzékiek elsöprő többsége, 94 százaléka, a Fidesz-KDNP szimpatizánsok csupán 15 százaléka volt elégedetlen Orbán Viktor eddigi reakcióval a háborúval kapcsolatban – ez a szám egyébként augusztus végén is pont ennyi volt. (A bizonytalanok körében 51 százalék várna keményebb kiállást a kormányfőtől.)

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek mennyire tartják valószínűnek, hogy a háború átterjed Magyarországra, vagy, hogy Oroszország beveti-e az atomfegyvert a harcok során.

Mindössze 12 százalék lát rá esélyt, hogy hazánkat is fenyegeti a háború veszélye. Némileg többen (17 százalék) gondolják, hogy Putyin az atomfegyver használata mellett dönt. A válaszadók fele valamilyen mértékben mégis szorong a szomszédban zajló háború miatt. A Fidesz-KDNP szimpatizánsok háromnegyede, az ellenzékiek fele, a bizonytalanok 43 százaléka érez félelmet ezzel kapcsolatban. Annak, hogy a kormánypártiak minden más csoportnál jobban szoronganak a háborútól, egyik lehetséges oka, hogy fogékonyabbak a kormány által kínált narratívákra.

Az intézet április méréséhez képest az elégedettek száma 19 százalékkal csökkent, tehát az emberek zöme egyre kevésbé gondolja, hogy az Orbán-kormány jól kezeli a háborút. Politikai hovatartozás szerint már jelentősebb különbségek rajzolódnak ki. A kormánypártiak 93 százaléka pozitívnak látta a kormány háborús reakcióját. Ezzel szemben az ellenzékiek közül csupán 5 százalék vallotta magát elégedettnek. Szintén éles ellentét bontakozik ki az ellenzék és a Fidesz- KDNP szimpatizánsok közt abban a kérdésben, hogy a kormány engedi-e, hogy a területén keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Az ellenzékiek 65 százaléka, míg a kormánypártiak csupán 5 százaléka engedné a fegyverszállítmányokat. Abban viszont az emberek zöme egyetért, hogy Magyarország küldjön-e katonákat és fegyvereket Ukrajnának. A megkérdezettek négyötöde (78 százalék) szerint hazánk ilyen formában ne nyújtson segítséget a megtámadott országnak.

A felmérés a kormány háború előtti oroszbarát politikájára is rákérdezett. A pártpreferencia természetesen itt is vízválasztónak minősült. A kormánypártiak 85 százaléka elégedett volt az Orbán-kormány Oroszországhoz fűződő viszonyával. Az ellenzékiek annál kevésbé, 6 százalék értékelte pozitívan az oroszbarát politikát. A bizonytalanokat fele- fele arányban osztotta meg a kérdés. A Publicus korábbi felméréseivel összehasonlítva viszont látszik, hogy a választástól időben távolodva csökkent azok száma, akik egyetértettek a kormány oroszbarát politikájával. Míg áprilisban 56 százalék volt elégedett, ez az arány októberre már csak 39 százalékon állt. Vélhetően a magyar emberek gazdasági helyzetének romlásáért részben az oroszok által kezdeményezett háborút teszik felelőssé.