Brüsszel;felmérés;közvélemény-kutatás;nemzeti konzultáció;plakátkampány;Publicus Intézet;

Itt a felmérés, még a fideszes szimpatizánsoknak se nagyon tetszenek a „nemzeti konzultációt” népszerűsítő hirdetések

A megkérdezettek nagy többsége, közel kétharmada nem tartja hasznosnak, hogy újabb „nemzeti konzultációt” indít az Orbán-kormány – mutatta ki a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült.

Egész pontosan a válaszadók 65 százaléka ítélte haszontalannak a „brüsszeli szankciókról” szóló konzultációt, és csak 31 százalék találta hasznosnak a kormány akcióját. A fennmaradó 4 százalék nem tudott, vagy nem akart válaszolni. Politikai hovatartozás alapján jelentősen szórnak a vélemények. A fideszesek csaknem négyötöde hasznosnak, az ellenzékiek 96 százaléka haszontalannak tartja a konzultációt. Utóbbiakkal ért egyet a bizonytalanok 67 százaléka is. (Az 1007 fős mintán októberben készített kutatás a magyarországi felnőtt népességre életkor, iskolázottság és nem szerint reprezentatív.)

Eddig a megkérdezettek 20 százaléka küldte vissza a konzultációs papírt (főleg fideszesek), 37 százalék a felmérés időpontjában még meg se kapta azt. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter közlése szerint a konzultáció kivitelezése 6-7 milliárd forintba kerül. A tényleges árkategóriát kevesen találták el. A felmérésben résztvevők 10 százaléka úgy vélte, legfeljebb az 1 milliárdot érik el a költségek, 22 százalék 2-3 milliárdot, másik 22 százalék 3-5 milliárdot tippelt, és csak 27 százalék jelölte be azt a helyes választ, hogy több mint 5 milliárd forintot visz el a konzultáció. (18 százaléktól nem vállalkozott arra, hogy akár hozzávetőlegesen megbecsülje a költségeket.) Leginkább a fideszesek mérték alul a valós összeget, a nem válaszolók aránya is körükben volt a legmagasabb.

A konzultációt hirdető bombás plakátok a mérsékeltnél is csekélyebb tetszést arattak. Mindössze 2 százaléknak tetszik és további 2 százaléknak „inkább tetszik” a brüsszeli szankciókat bombaként megjelenítő vizuális megoldás, 5 százaléknak „inkább nem tetszik”, míg 48 százaléknak – toronymagasan ez a legnagyobb csoport – egyáltalán nem tetszik. Van még 10 százalék, amelynek nincs véleménye, valamint 32 százalék, amely még nem találkozott ilyen plakátokkal.

Még a kormánypártiak körében is kétszer annyian vannak azok, akiknek inkább nem, vagy nem tetszik a bombás hirdetés (20 százalék). A fideszes szimpatizánsok 53 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy eddig nem látta az ominózus plakátot.

A kérdésre, mit gondol ön a konzultációt hirdető bombás plakátokról, az összes megkérdezettnek csupán 7 százaléka mondta azt, hogy azok nagyjából pontosan ábrázolják a helyzetet. Ezzel szemben a válaszolók mintegy háromnegyede (74 százalék) úgy gondolta, hogy inkább hamisan mutatják be a valóságot. Ez úgy lehetséges, hogy még a fideszes szimpatizánsok is erősen megosztottak: csak 31 százalékuk szerint mutatják be pontosan a helyzetet a plakátok, míg 23 százalékuk ennek ellenkezőjét állítja, 31 százalékuknak pedig nincs véleménye erről.

Hogyan tudja, az eddigi európai szankciós csomagokat Orbán Viktor megszavazta vagy nem? Az összes válaszadó 47 százaléka volt tisztában azzal, hogy „mindegyiket megszavazta” (a fideszeseknek csupán 14 százaléka), 26 százalék szerint csak egy részüket szavazta meg, 12 százalék pedig úgy tudta, egyiket sem.

Összességében 30 százalék ért egyet maradéktalanul az Oroszország ellen bevezetett uniós szankciókkal, 25 százalék a többségükkel igen, 13 százalék a többségükkel nem, 24 százalék egyikkel sem. A kormánypárti szimpatizánsok 56 százaléka tartozik az „egyikkel sem” kategóriába.

A Publicus Intézet rákérdezett az inflációra is. Az emelkedő élelmiszerárakért 88 százalék az elszálló energiaárakat, 87 százalék a gyenge forintot, 79 százalék az elhibázott gazdaságpolitikát, 60 százalék a kereskedők ármegállapítási módszereit tette felelőssé, 57 százalék pedig a brüsszeli szankciókat. Figyelemre méltó a kormánypártiak álláspontja: 43 százalékuk szerint az élelmiszerárak rohamos drágulásáért inkább felelős a kabinet elhibázott gazdaságpolitikája. Árnyalja viszont a képet, hogy amikor az volt a kérdés, okolhatók-e az inflációért a brüsszeli szankciók, akkor 90 százalékuk tartotta felelősnek azokat. Vagyis a jelek szerint a jobboldali tábor eltérő mértékben ugyan, de Brüsszel mellett a kormányt is hibáztatja az áremelkedésekért.

Nagy átmatricázásba kezdett a Momentum

„A Fidesz hazugságai tönkretesznek minket!” – jó néhány helyen ezt üzenik már azok a kormányzati propagandaplakátok, amelyeket kezelésbe vettek a Momentum aktivistái. A párt szerint az ország sok településén „javították ki” a plakátokat. „Nem a szankciók az elhibázottak, hanem a kormányzás!” – írta a Momentum Facebook-oldalán.