Az E.ON Váci úti ügyfélszolgálatán pattanásig feszülnek az idegek. Már az üvegajtó előtt az udvarban is sor kígyózik. De akik ott állnak, még reménykednek. Az előzetesen időpontot foglaltak némi önérzetes büszkeséggel mondják be a foglalási számukat a sorszámkiadónak, aki a sor végéről nézve afféle élet-halál urának tűnik. Persze mindig akad, aki sorszám nélkül is becsúszik. S akkor kiderül, hogy az időpontfoglalás valójában a káosz ütemezése. Az üvegajtón túl mintha még többen lennének, mint kívül. Minden talpalatnyi helyen áll, ül, támaszkodik, guggol valaki.
– Három gyerekkel hónapok óta hiába várjuk, hogy kijöjjenek az új házunkba. Már sokadszor jöttem, de mindig azt mondják, legyek türelemmel. Legalább azt meg tudná mondani, hogy milyen magasra tegyük a kapcsolószekrényt? – rimánkodik egy fiatalasszony a sorszámkiadó pultnál álló eonosnak, majd a kitörő síráshoz gyorsuló tempóban közeledve úgy folytatja: – Korszerűek akartunk lenni meg előre gondolkodni, ezért napelemes rendszert csináltattunk, most meg melegvizük sincs.
Az eonos munkatárs felhívja az illetékest, aki tanácsot ad, nyugtatgat. Az asszony hálálkodva távozik. Mindenki más marad, hogy azután a pulthoz kerülve átvegyék tőlük az irathalmot, majd közöljék velük, hogy semmit nem tudnak mondani, mert ők csak átveszik a dokumentumokat.
Van, aki ezt a hivatali káoszt másra hagyja:
– Felfogadtam egy embert, intézze ő helyettem. Állja ki a sorokat, vitázzon, hízelegjen, bánom is én, csak ne nekem kelljen – legyint egy drága mobillal hadonászó középkorú férfi a budai társasház előtt. Még a nyáron építette ki a hőszivattyús fűtést az emeleti lakásban, de fogalma sincs mikor költözhet, mivel a rendszert a szükséges engedélyek nélkül nem kapcsolhatják be.
– Nálatok hogy áll a helyzet? – kérdezi a mellette álldogáló földszinti lakót, aki már korábban átállt a geotermikus fűtésre, de balga mód akkor nem kérte a H-tarifát. Most a rezsivédelem szűkítése után fontos lenne az olcsóbb tarifa, de választ se kap az E.ON-tól, holott a 30 napos ügyintézési határidőn már jócskán túl vannak.
Egy III. kerületi fiatal pár próbált ügyes lenni. A fiatalasszony miután a Váci úti ügyfélszolgálatra, az egyetlen budapestibe, hetekkel előre se kapott időpontot, bejelentkezett a Pest megyei kirendeltségre, a telefonban ugyanis azt mondták neki, hogy ott is intézheti. Felpakolta a 2,5 éves és a két hónapos gyerekét és felkereste az ügyfélszolgálatot, ahol azonban rettentő kedvesen széttárták a karjukat, mondván a „fővárosi rendszerre nem látnak rá”. Visszakerültek a kiindulópontra, holott az egész elektromos rendszerük kész, már csak az utcai villanyoszlopra kellene rákötni egy csatlakozó légvezetékkel. Ám ezt csak a hálózat tulajdonosa végezheti. Telnek a hetek és ők a felújított házuk helyett a nagyszülőknél kénytelenek meghúzni magukat.
– Otthon vacog az anyám. Hiába újította fel az öcsém a szülői házat Siófokon, hogy kényelmesebben és olcsóbban élhessen. Augusztus óta a hiánypótlásig jutottak
– háborog egy középkorú budakalászi asszony.
Egy csepeli kismama megértően bólogat, nekik egy egyszerű 16 amperről 32 amperre hálózatbővítés végigvitele hónapokig tartott, pedig nem a „rezsihisztiben” indították, hanem jóval előtte, amikor a villanyszerelő közölte, hogy a hatvanas években épült házban lévő lakás elektromos hálózata nem bírja el az újonnan vett szárítógépet, légkondit és mosogatógépet. Az külön a frászt hozta rájuk, hogy két hónapig plomba nélkül ment az óra, mert az E.ON-ELMŰ embere leszedte és úgy hagyta. Ők meg izgultak, nehogy áramlopás miatt őket vegyék elő.
Az E.ON ügyfélszolgálatokon kialakult kaotikus állapotokról, az igények számának növekedéséről, az egyre inkább elhúzódó ügyintézésről, illetve a problémák elhárítása érdekében tett intézkedésekről megkérdeztük az E.ON-t is. Mint írták az E.ON Hungária Csoport szolgáltatási területén – mely a magyar elosztóhálózat felét jelenti – jelenleg 87 ezer napelemekhez tartozó háztartási méretű kiserőmű (HMKE) működik, több mint 700 MW beépített összteljesítménnyel, ami az ország rendszerterhelésének körülbelül 10 százaléka. Az elmúlt hetekben az eddig is példátlan mennyiségű HMKE igénybejelentések országos szinten megsokszorozódtak. A kormány bejelentése, október 13. óta 71 ezer új HMKE igénybejelentés érkezett az E.ON Hungária csoporthoz tartozó hálózati engedélyes társaságokhoz, így a Dunántúl teljes területét lefedő E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.-hez, a Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.hez, valamint a Budapesten és Pest megye jelentős részén szolgáltató ELMŰ Hálózati Kft.-hez. De ötször annyi igény érkezett a nyári szabályozási módosítás óta a hőszivattyúk olcsóbb árammal való működtetéséhez szükséges H tarifás kiépítésre is. (A korábban hőszivattyúkhoz kérhető kedvezményes Geo tarifa egyetemes szolgáltatási területen már nem igényelhető.)
A robbanásszerű HMKE igénybejelentések kezelésére online igénybeadási lehetőséget alakítottak ki, amellyel a háztartási méretű kiserőművekkel kapcsolatos ügyek feldolgozásának egyes lépéseit automatizálták.
Az E.ON szerint ezzel felgyorsították a folyamatot, mert az adatok digitális beküldésnek köszönhetően azonnal megfelelő formában érkeznek. Ha az ügyfelek ezt az új felületet használják, az szerintük jelentősen csökkentheti az igények feldolgozási idejét. Ennek némiképpen ellentmond, hogy több esetről is tudunk, amikor egy hónap után múltán az igény elbírálása helyett egyszeri 5000 forintos kárpótlást ajánlottak fel.
Az E.ON ezenfelül „jelentős plusz munkatársi erőforrást vont be”. De nem tagadják: „a szokásosnál hosszabb feldolgozási időre kell számítani”. Azt nem részletezték, hogy mégis mennyire hosszúra. Azt viszont megemlítették, hogy az ügyfelek esetenként többször is beküldik ugyanazt az igénylést és előfordulnak hiányosan kitöltött dokumentumok is.
– Másfél éve elhúzták a mézesmadzagot az emberek orra előtt: napelemes pályázatok, vissza nem térítendő támogatás, a nyáron betöltött áram téli felhasználása. Érthető, hogy felfutott az napelemes üzlet, amit azután a rezsiszabályok átírása tovább pörgetett. Mások a régi gázkazános fűtési rendszer cseréjének több százezres esetenként milliós költsége miatt álltak át az olcsóbb kiépítésű villanyfűtésre. Erre most a kormány tövig behúzza a kéziféket. Ez nemcsak a fogyasztóknak rossz, hanem az erre a keresletre átálló vállalkozóknak is – magyarázza Pudleiner Kálmán villamostervező, regisztrált (vagyis az E.ON külsős partnereként is működő) villanyszerelő. De úgy véli, hogy nem csak ez a gond. A döntéshozók semmiről sem egyeztetnek előzetesen. Így volt ez a fogyasztásmérő szekrénnyel is, amelynek szabványát egyik napról a másikra átírtak. A régit már nem használhatták, újból viszont nem volt elég. Ráadásul az új jóval nagyobb az elődjénél, így a régi építésű házaknál, a panelekben egyszerűen nem fér el, ezért felmentést kell kérni. Az összes régi családi háznál, társasháznál előbb-utóbb szükségessé váló hálózatbővítésnél egy új mérőpont kialakítása akár 400 ezer forintba is kerülhet – teszi hozzá a szakember, aki szerint az ügyintézés elhúzódásában az is szerepet játszik, hogy régebben a szakmához értők ültek az ügyfélszolgálatokon, de többségüket elküldték és a helyükre kedves, de hozzá nem értő fiatalokat ültettek, akik tényleg csak átvenni tudják a kérelmeket.
Cégháló a hálózatban
A villamosenergia-kereskedelem területén komoly változások zajlottak le 2019 óta, amelynek eredményeképpen az áramhálózat – magyarán a vezetékek és a rendszer többi eleme – nem feltétlenül ahhoz a vállalathoz tartozik, mint amelyiktől a számlát kapjuk. Így van ez például Budapesten és több Pest megyei településen, ahol a hálózati infrastruktúra az E.ON tulajdonában van, míg a számlázást az MVM Next intézi. (A rezsivédelem szűkítése után kialakult számlázási bonyodalmakban tehát ez utóbbi az illetékes, míg például a hálózatbővítés, napelem, hőszivattyú telepítés, engedélyezés az E.ON hatásköre.) Jelenleg három nagy áramszolgáltató működik Magyarországon: a hat megyét kiszolgáló állami tulajdonban lévő MVM, az ország felét kiszolgáló német tulajdonú E.ON, valamint a három megyét ellátó Mészáros Lőrinc által tavaly bekebelezett Titász utóda, az Opus-Titász. A hálózati rendszer jelentős része elavult. A hatóság által elfogadott élettartamot a hálózati elemek csaknem harmada túllépi. Ezek felújítása olyan nagyságrendű kiadást jelentene, amelyet egyetlen szolgáltató sem tud önállóan finanszírozni. Csupán a korszerűsítésre szoruló kisfeszültségű trafókörzetek felújítása darabonként 10 milliókba kerülne, csakhogy legalább 100 ezer van az országban.
