Megrázták a fát, a verebek felrebbentek, majd másik ágra szálltak vissza. Így kommentálta Tóth Zoltán közigazgatási szakértő, hogy a miniszteri posztról távozó Palkovics Lászlónak már meg is találták az új vezetői széket, mint arról beszámoltunk: a honvédelmi tárcához tartozó N7 Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Holding Zrt. vezérigazgatójává nevezik ki.
Az egykori belügyi államtitkár szerint ez a lépés is azt igazolja, hogy a lemondott tárcavezető sem eddig, sem ezután nem végezheti szakemberként dolgát, hanem – mint ahogy Tóth Zoltán fogalmazott –
a kormányfő politikai akaratának a végrehajtója, ahogy Orbán Viktor többi minisztere is.
Ugyanígy látja a jelenlegi kormányzati struktúra szereplőinek helyzetét Kajdi József is. Az Antall-kormány kormányhivatalát vezető közigazgatási szakértő is arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltás utáni ciklusokban még a szakmai vélemények ismeretében hozták meg a politikai döntéseket, ma azonban a miniszterelnök politikai elhatározása után az ő akaratát próbálják meg végrehajtani az egyes területeken dolgozó szakemberek. Palkovics gyors szerepváltását ő is üzenetnek tartja a többi kormánytag felé: ha nem keverednek botrányba, nem engedik el a kezüket. – Abban, hogy egyben tartják a nyájat, persze az is benne van, hogy ne adhassák tovább a kormánytagként birtokukba került információkat – tette hozzá Kajdi József.
– Az egészséges arány az, ha egy politikai kinevezettre száz szakember jut minden területen, mert ha több a politikai alapon kiválasztott vezető, arányosan csökken a szakértők száma
– emlékeztetett Tóth Zoltán. A választási szakértőként is ismert szakember felhívta a figyelmet arra is, mennyire fontos egy minisztérium elnevezése. Nem véletlen, hogy a világban gyakorlatilag mindenhol elsőrendűnek tartott külügyi, honvédelmi és pénzügyi tárca neve nem sokat változik a különböző kormányok alatt, de ha egy terület,
például az oktatás, egészségügy nem szerepel egyetlen tárca elnevezésében sem, az mutatja, hogy nem fontos a politikai vezetésnek.
Igaz ez a foglalkoztatásra, érdekegyeztetésre, környezetvédelemre is, amelyek szerepeltek ugyan a megszűnő Technológiai és Ipari Minisztérium feladatai között, de nem voltak benne a nevében, ahogy vélhetően nem lesznek ott a szakterületek új gazdáinak elnevezésében sem, mert nincs súlyuk a kormányoldal politikájában.
Tóth Zoltán szerint egy ilyen szintű kormányzati átszervezés, egy minisztérium megszűnése, szétszabdalása, új tárca létrehozása akár fél évre is képes lelassítani egy érintett szakterület megszokott munkavégzését. Ilyenkor a tapasztalatok szerint
a jól képzett dolgozók 5-10 százaléka önként távozik, vagy kirúgják őket, mert kell a hely az új vezetők embereinek és amíg folyik a harc a székekért, nem jut elég figyelem a szakmai feladatokra.
(Lapunk tegnapi információi szerint a nagy közlekedési vállalatok vezetéséig érhetnek a kabinet átalakításának és a kormányzati erőviszonyok átrendeződésének hatásai, miután Lázár János építési és beruházási miniszternél landolt a közlekedés felügyelete.)
Készülhetnek Lázár János emberei, jöhetnek személycserék a MÁV és a Volán élén isAz átszervezések okozta kárt Kajdi József nem tartja ennyire súlyosnak, mert a tárcák nagy része egy ideje a virtuális térben működik, az interneten mozognak az akták, nem kell egy épületben dolgozni az igazgatási szakembereknek és szerinte a napi rutinhoz még az is mindegy, ki vezeti a minisztériumot.
Itt a jelentés, csaknem ezer milliárd forinttal költekezett túl Palkovics László megszűnő minisztériumaBelső konfliktusra utalnak a személycserék a kormányban a politológus szerint