Szerda délután 2 óra magasságában, ha egyelőre csökkentett mértékben is, de újraindultak a kőolajszállítások a Barátság nevű, Oroszországból eredő vezeték Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba irányuló, déli ágán – közölte a külgazdasági és külügyi tárcát irányító Szijjártó Péter, amit később szokás szerint rendkívüli kormányinfóján Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is megerősített.
Az előzetes hírek szerint az elsősorban az ukrán energiaellátó rendszer ellen irányuló, korábban soha nem látott hevességű orosz rakétatámadások nyomán keleti szomszédunk belorusz határa közelében, kedden délután három óra körül találat ért egy, a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyújának energiaellátását végző transzformátorállomást – közölte kedd délután mások mellett a Mol is. Az olajtársaság hangsúlyozta, hogy magát a vezetéket nem érte károsodás. Oroszország e támadás tényét nem cáfolta.
A Mol bejelentése szerint az olajtársaságnak 90 napnyi saját nyersolaj-tartalékai, valamint az ország biztonsági készlete miatt az „átmeneti” leállás a finomításban nem okozott fennakadást. (Az utóbbi tartalékok kezeléséért felelős Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség adatai szerint október végén az ország biztonsági készletei 74 napnyi ellátást tennének lehetővé. A készletek a hazai ellátási nehézségek miatt július óta csökkentek a nemzetközi előírás szerinti 90 nap alá, de a visszatöltés zajlik.)
Szijjártó Péter – a kormányzati alternatív valóságértelmezés jegyében – ismét úgy nyilatkozott, hogy a Barátság felel a magyarországi kőolajellátás „gyakorlatilag egészéért”. Ezzel szemben a valóság, hogy a Mol adatai szerint a Dunai Finomító (Dufi) már most 30-35 százalékban nem orosz kőolajat dolgoz fel. Ennek egy része hazai kitermelés, ám többsége tengeri szállításokból, a horvátországi Omisalj kikötőjéből az Adria-vezetéken érkezik a százhalombattai egységbe. (Ehhez képest egy hónapja Orbán Viktor a berlini közönségnek még az Adria vezeték létét is letagadta.) Bár a Magyarországra Ukrajna és Szlovákia felől is érkező Barátság vezeték évi 8-12 millió tonna, az Adria pedig 14 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas, a Mol – az ellátást övező nyári viták során – felhívta a figyelmet arra, hogy az – együttesen évi 14 millió tonna nyersanyag feldolgozására alkalmas – Dufi, illetve a szintén a csoporthoz tartozó pozsonyi finomító ellátásához önmagában az Adria nem elegendő. Annál is kevésbé, mert szavaik szerint egy horvátországi szűkület miatt a vezeték jelenlegi állapotában csak évi 10,8 millió tonnát képes szállítani. Eme fennakadás megszüntetési költségei és időigénye tekintetében a magyar és a horvát kormány között meglehetős beszédes eltérés mutatkozik. Míg előbbi – a Mollal együtt, de furamód horvát közlésekre hivatkozva – a költségeket 200 millió euróra tette, addig Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök nyár eleji szavai szerint 8 millió euróból egy hónapon belül a vezeték áteresztőképessége 15,6 millió tonnára növelhető. Gulyás Gergely megfogalmazása szerint a magyar kormány üdvözölné, ha Zágráb még az eddigieknél is nagyobb elkötelezettséggel támogatná az ügyet. Megjegyzendő: a kancelláriaminiszter nem tagadta az Adria-vezeték létét. Igaz, úgy látta, hogy a déli cső önmagában az igényeknek csak a 80 százalékát lenne képes kielégíteni, aminek megszüntetésére tesznek erőfeszítéseket.
Az átalakítási lendület ugyanakkor legalábbis kevéssé látványos. A Mol a nyáron közölte: ahhoz, hogy a két finomító száz százalékban leváljon az orosz olajról, 500-700 millió dollár és 2-4 év szükséges. Más szakértők – nem cáfolt – közlése szerint a Molnak – legalábbis rövid távon – többletköltséget okoz a nyugati olajból hasonló késztermék-szerkezet előállítása. Ugyanakkor érvelésük szerint nem csak a – Mol által máskor szintén értékként hangsúlyozott - több lábon állás miatt érdemes más nyersanyagok feldolgozására is felkészülni, hanem mert a Barátság-vezeték – akár az ukrajnai fegyveres összecsapások, akár, uniós, akár orosz lépések miatt - bármikor leállhat. Orbán Viktor mindenesetre, feszült brüsszeli viták nyomán, Magyarország, Szlovákia és Csehország – jórészt tehát a Mol-finomítók – számára sikerült felmentést elérnie az orosz olajvásárlásokra Unió-szerte az év végével – olajtermékekre jövő év februárjától – életbe lépő vásárlási tilalom alól.
A Mol illetékes vezetőjük, Huff Zsolt ugyanakkor május végén lapunknak kilátásba helyezte, hogy szeptemberben egy hétig tesztelik a Dufi ebbéli képességeit. A Mol vezetősége ezt követően tervezett beruházási döntést hozni a váltásról. Ehhez képest októberi érdeklődésünkre a Mol csak megismételte nyári állásfoglalását. Arra a kérdésünkre, hogy a Dufinál lezajlott-e a teszt, vagy ha nem, mikor terveznek ilyet, nem válaszoltak. Azt viszont közölték, hogy a – korábbi adataik szerint jelenleg 95 százalékban orosz olajat feldolgozó - pozsonyi finomítóban „rövid időn belül” lezajlik a teszt. A Mol belső ügyeit ismerő forrásaink lapunknak ezt azzal indokolták, hogy az orosz olajvásárlások tilalmára vonatkozó brüsszeli felmentés miatt ezek az elképzelések lejjebb kerülhettek az olajtársaság fontossági listáján. Annál is inkább, mert a világszintű ellenlépések miatt most a nemzetközi termékeknél jóval olcsóbb orosz olaj változatlan beszerzése miatt a Mol mostanság soha nem látott mértékű, lassan az ezermilliárd forinthoz közelítő nyereségeket jelent. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre szerda estig a Moltól nem érkezett válasz.
