Európai Unió;Oroszország;földgáz;Orbán Viktor;szankció;hazugság;vezeték;Adria;

Orbán Viktor hazudott, hamis érvekkel támadja az Oroszország elleni szankciókat

A miniszterelnök berlini nyilatkozatával szemben, miszerint a Barátságon kívül Magyarországra nem érkezik más olajvezeték, a valóság, hogy az Adrián keresztül 44 éve eljut hozzánk a tengeren szállított nyersanyag.

„Én elmondtam Brüsszelben, hogy barátaim: Magyarország egy landlock country. Nem lehet tengeren odaszállítani az olajat. Csak csövön. A cső egyik vége Oroszországban van, a másik vége Magyarországon. És nincs másik cső. Tehát ha valaki az olajembargót megfogalmazza, akkor a magyar gazdaság másnap leáll. Nekem nincs alternatívám. Ezt nem mi csináltuk: örököltük a kelet-nyugati infrastruktúrát a kommunista időkből. Mit csináljak én ezzel? Erre azt mondták: találjatok egy megoldást. Mondom, ez lehetetlen. Szóval ez egy primitív dolog, amit csinálnak.”

Így fogalmazott Orbán Viktor kedden egy berlini konferencián. A valóság a miniszterelnök állításával szemben, hogy „van másik cső”. Az Adria-vezetéken keresztül ugyanis 1978 óta érkezhet a horvátországi Omisalj kikötője felől tengeren szállított kőolaj a Mol százhalombattai finomítójába. A két vezeték áteresztőképessége legalábbis összevethető. A Barátság Szlovákia és Csehország felé is elágazó, déli ága Magyarország felé összesen évi 8-12 millió tonna kőolaj szállítására alkalmas. Az Adria vezeték akár évi 14 millió tonna nyersolajat is képes lenne ideszállítani, de a Mol korábbi nyilatkozatai szerint egy horvátországi szűkület miatt a mostani szint évi 10,8 millió tonna. Igaz, a Barátság kiesése esetén Százhalombattán túl a – szintén molos - pozsonyi finomítót is innen kéne ellátni. A két egység évente 8, illetve 6,1 millió tonna nyersolaj feldolgozására alkalmas, de ezt nem teljesen használják ki. A Mol korábbi állítása szerint az Adria jelenleg nem elegendő az év egészében mindkét finomító teljes ellátására. Ezt külső szakértők vitatják. Az ugyanakkor a nyilvános adatokból is kirajzolódik, hogy az értékek közel állnak egymáshoz. Vagyis az Adria kétségkívül, érdemben alkalmas akár a teljes Barátság kiváltására is. E tény elhallgatása alapjaiban kérdőjelezi meg az Orbán-kormánynak az Moszkva ellen kivetett uniós kereskedelmi korlátozások feloldását célzó érveit.

Ráadásul az EU a valótlan alapvetések ellenére is engedett a kabinet követelésének. Így május végén az Európai Tanács az egész EU-ra kiterjedő, január 1-től érvényes nyersolajbehozatali tilalom alól a vezetéken ellátott államok számára ideiglenes felmentést adott. A Barátság északi végén lévő lengyelek és a németek ugyanakkor jelezték, hogy a maguk részéről önként lemondanak a lehetőségről. Így a jövőbeli felmentést csak a csehek, a szlovákok és a magyarok használják ki. Nem lényegtelen körülmény ugyanakkor, hogy jövő év februárjától az orosz olajtermékek behozatali tilalma viszont vonatkozik ránk. Ez érzékenyen érintheti a – mostanság amúgy is ingatag – hazai üzemanyagellátást.

A Mol a kibontakozó vitában, a kormánypropagandának hátteret nyújtva, elsősorban az orosz olaj elhagyásának ellenérveit sorolta. Ezt ugyanakkor számos szakmai bírálat érte, melyek szerint legalább ugyanennyi szakmai érv szól az átállás mellett is. A Mol májusi nyilatkozata szerint a finomítók átalakításhoz 500-700 millió dollár és 2-4 év szükséges. Miközben a magyar kormány és a Mol az Adria horvátországi bővítésének árát – helyi közlésekre hivatkozva – 200 millió euróra tette, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök júniusi nyilatkozata szerint 8 millió euróból a cső áteresztőképessége egy hónap alatt közel harmadával növelhető.

Ismét nyert a Mol INA-ügyben

A svájci legfelsőbb bíróság szerdán elutasította Horvátország kérelmét, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (Uncitral) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát - közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT). A Mol jelezte, hogy a bíróság 250 ezer svájci frankot ítélt meg a javára. A horvát kormány 2021 decemberében helyezte hatályon kívül az ítéletet, mert úgy vélte: hogy a horvát legfelsőbb bíróság legutóbbi, korrupciót megállapító ítélete alapján a Mol és a horvát állam közötti megállapodások az INA-ról nem maradhatnak fenn, ezért felfüggesztenék a Mol kivásárlására tett törekvéseket is. MTI

Orbán Viktor abban is erősen csúsztatott, hogy az uniós embargó növelné Oroszország olajbevételeit. Bár Putyin Ukrajna ellen indított háborúja miatt az olaj kurzusa kétségkívül kilőtt, az orosz nyersanyag ehhez viszonyított hordónkénti ára a kereskedelmi korlátozások miatt egyidejűleg 25-35 dollárral – körülbelül harmadával - leesett. Ráadásul azóta a világpiaci nyersolajár is csökkent. Az árkülönbség ugyanakkor éppenséggel nem az oroszoknál, hanem a Molnál csapódik le nyereségként, amennyiben az olajcég – a Brüsszelben kivívott többletjogaival élve – a nagyon olcsón megvásárolt orosz nyersanyagból finomított termékeket világpiaci (vagy épp hatósági) áron adhatja el. Orbán Viktor okfejtése Oroszországnak csak a földgázkivitelére volt elmondható, legalábbis amíg maga Putyin el nem zárta a legtöbb uniós tagállam csapját. A tények Orbán Viktor ama állítását sem támasztják alá, hogy az Európába irányuló orosz gázvezetékek közül a nagyobbak közül ma már csak a Törökországon, Bulgárián – és nem, amiként állította, Macedónián –, illetve Szerbián keresztül Magyarországra érkező Török Áramlat üzemelne. Valójában ugyanis Ukrajnán keresztül szintén tetemes mennyiség érkezik. Amiként Magyarország felé számos más vezetéken is érkezhetne a fűtőanyagból – így akár az Adria-olajvezetékhez hasonlóan, a tengeren, cseppfolyósított formában szállított földgáz omisalji lefejtője felől is.

Az európai elöljárók mindezek ellenére Orbán Viktort nem bélyegzik primitívnek.

Baleset a Barátság északi ágán

Szivárgás történt a Barátság kőolajvezeték északi ágának egyik szálán, az északnyugat-lengyelországi Zurawice közelében – közölte szerdán a lengyel média. A műszaki szolgálatok mintegy ezer négyzetméter területű kiömlést próbálnak felszivattyúzni. A Pern nevű lengyel olajvezeték-üzemeltető közleménye szerint az eset a Németországba tartó vezetékszakasz két szálának egyikét érinti. A sérült szálon leállt az olaj továbbítása - írták. Később Mateusz Berger lengyel energiaügyi államtitkár a Reutersnek véletlen balesetről számolt be. MTI-Népszava