A miniszter a helyszínen arról beszélt, hogy a kombinált légvédelmi rendszert a kedden történtek miatt is érdemes Magyarországnak tanulmányoznia. – A Vaskupolának nevezett légvédelmi rendszer tulajdonképpen radar és rakéta kombinációja, amely vizualizálja a repülő tárgyakat, majd egy elképesztően magas, összetett technológiai rendszer eredményeképpen meg tudja semmisíteni azokat. Ez napjainkban magától értetődően nagyon fontos – hangsúlyozta a Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
A rakétaelhárítás fontosságát hangsúlyozta a lapunk által megszólaltatott – névtelenséget kérő – katonai szakértő is, ám szavaiból kiderült: az ilyen csapások ellen nincs tökéletes védelem. Mint fogalmazott, a térség, de a világ legnagyobb része jobb esetben is csak részlegesen védett egy esetleges rakétás támadással szemben. A védettség fokára vonatkozó adatok mindenütt titkosak, ám általánosságban igaz az: míg a repülőkkel, helikopterekkel történő támadást elviekben akár száz százalékban el tud hárítani a légvédelem, a kisebb, lényegesen nagyobb sebességgel közlekedő rakétánál már a legfejlettebb technikával is sokkal esetlegesebb a találati arány. Még a világ legfejlettebb és legjobbnak számító – ráadásul csak viszonylag kis területet védő – rendszer, az izraeli Vaskupola is 90 százalék körüli védelmet nyújt – példálózott katonai forrásunk, aki hozzátette:
– Egy hasonló, de sokkal nagyobb, Közép-Európa térségeit rakétákkal szemben megóvó védelmi rendszer kiépítése irtózatosan drága, gyakorlatilag kifizethetetlen lenne.
Mint mondta, a régió „korlátozott elfogóképességű” rakétavédelme jelenleg többszintű. A nagy hatótávolságú, illetve interkontinentális rakétás támadással szemben a NATO Romániában lévő Aegis-shore központjából – nagy teljesítményű Spy radarokkal és SM3 nagy hatótávolságú elfogó rakétákkal – védi. A kisebb hatótávolságú, hagyományos robbanófejjel szerelt hadászati rakétákkal szemben országonként jelentősen eltérő rendszerek vannak hadrendbe állítva, teljes rakétavédelmi lefedettségről sehol sem lehet beszélni.
„Felháborító és undorító”
Testközelből átélhettük, hogy milyen körülmények között is kell a kijevieknek és az ukrán népnek élnie hónapok óta – nyilatkozta lapunknak Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és parlamenti frakcióvezetője. Oroszország heves rakétázás alá vette Kijevet, éjfélkor is megszólaltak a légvédelmi szirénák – idézte fel Gelencsér. Közlése szerint a helyiek higgadtan reagáltak a támadásra és fegyelmezetten kerestek óvóhelyet, „velük együtt tartottunk mi is”.
A Momentum delegációjának tagjai – Gelencsér Ferenc mellett Bedő Dávid frakcióvezető-helyettes és Tompos Márton szóvivő, mindhárman parlamenti képviselők – kedden számoltak be arról, hogy Kijevben óvóhelyen töltötték a délutánt. Az egyik rakéta tőlük pár száz méterre csapódott be.
Gelencsér Ferenc – aki a párt sajtóosztályának közreműködésével, írásban küldte el válaszát a Népszavának – biztonsági okokból nem árulhatott el semmit arról, hogy pontosan hova és kikkel kellett óvóhelyre menniük. „Felháborító és undorító, hogy mindeközben a magyar kormány bombákat ábrázoló hazug plakátokkal hangol Ukrajna és az EU ellen” – tette szóvá.
A momentumosok vasárnap érkeztek Ukrajnába, indoklásuk szerint azért, hogy ott is megmutassák, „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral”. Előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt egy évben az Európai Unió minden tagállamából utazott már parlamenti delegáció Ukrajnába, kivéve egyet: Magyarországot. Hangsúlyozták, hogy az „ellenséges tétlenség” morálisan elfogadhatatlan és szemben áll a magyar nemzet érdekeivel.
Az ellenzéki képviselők először a Lembergi Egyetem nemzetközi kapcsolatos szakos hallgatóival és az egyetem dékánjával találkoztak, majd – már Kijevben – Dmytro Lubinets ukrán ombudsmannal, később ukrán parlamenti képviselőkkel tárgyaltak. Gelencsér Ferenc tájékoztatása szerint csütörtökön Bucsába utaznak, ahol fejet hajtanak az orosz vérengzés ukrán áldozatai előtt.
Nagyjából egy hetet töltenek Ukrajnában, várhatóan az ukrán kormány több képviselőjével is találkoznak. A megbeszéléseken minden alkalommal szóba hozzák a magyar kisebbség számára hátrányos nyelvtörvény és a Munkácson eltávolított turulszobor ügyét is. A Fidesszel ellentétben a Momentum abban látja a kisebbségi jogok garantálását, „ha Ukrajnát minél hamarabb elindítjuk az euroatlanti integráció útján” – érvelt Gelencsér Ferenc.
A pártelnök szerint Putyin agressziójának következményei fenyegetést jelentenek az egész kontinensre. Egyértelmű, hogy senkinek sem áll érdekében a háború eszkalációja, Európa békét akar. Azonban ez csak akkor jöhet el – állapította meg –, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából és felhagynak a további agresszív cselekedetekkel. - CZENE GÁBOR
