Valószínűleg az ukrán légvédelem tevékenysége okozta a lengyelországi rakétabecsapódást – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a BBC beszámolója szerint.
Mint arról a Népszava beszámolt, ugyanezt mondta Andrzej Duda lengyel elnök is, aki azonban hangsúlyozta, hogy Ukrajna éppen egy orosz „rakétazápor” ellen próbálta védeni magát.
A lengyel elnök szerint szerencsétlen baleset történt, nagyon valószínű, hogy az ukrán légvédelem rakétája csapódott be LengyelországbanStoltenberg leszögezte, hogy
„a végső felelősség Oroszországot terheli, mivel folytatja illegitim háborúját Ukrajna ellen”, a rakétabecsapódás pedig a jelenlegi háború és az Ukrajna elleni orosz támadássorozatok „közvetlen következménye” volt.
Az incidens „nem Ukrajna hibája volt” – jelentette ki.
Elmondta azonban azt is, üdvözli, hogy egyre több szövetséges szállít Ukrajnának légvédelmi rendszereket. „További támogatást mozgósítunk” – jelentette ki Stoltenberg, hozzátéve, hogy ez különösen a különböző típusú légvédelmi rendszereket illetően van így. Közölte, hogy tovább erősítik a katonai szövetség védelmét a légicsapások ellen a lengyelországi „incidenst” követően.
A lengyel elnökhöz hasonlóan az észak-atlanti szövetség főtitkára is azt mondta, nincs jele annak, hogy szándékos támadás lett volna a lengyelországi rakétabecsapódás. Közölte,
nincs jele annak, hogy Oroszország támadó katonai műveleteket készítene elő a NATO ellen.
A lengyelországi becsapódást követően Oroszországgal való kommunikációt firtató újságírói kérdésre válaszul Stoltenberg közölte, hogy nem bocsátkozhat részletekbe ezzel kapcsolatban. A rakétabecsapódással kapcsolatos további részleteket firtató kérdésre azt válaszolta, „nem lenne helyénvaló” erről beszélni a folyamatban lévő vizsgálatok közepette, egyúttal megismételte, hogy az előzetes eredmények szerint valószínűleg ukrán légvédelmi rakétáról van szó.
A kérdésre, miszerint az eset a NATO védelmének hibáját jelentt-e, azt mondta, a rakétabecsapódásnak „nem támadó jellege volt”, ami „megmagyarázza a cselekményeket”.
Beszélt továbbá arról is, hogy a NATO-tagállamok határozott támogatásukról biztosították Lengyelországot, egyúttal részvétüket fejezték ki a tragikus halálesetek miatt.
A kérdésre, hogy a jelenlegi-e az eddigi legfeszültebb pillanata a háborúnak, azt válaszolta, hogy „óvatos” a kockázatos pillanatok „rangsorolását” illetően, egyúttal utalt arra, hogy a konfliktus folyamatosan veszélyes helyzeteket idéz elő.
Válaszában azt mondja, hogy "óvatosan" rangsorolja a kockázatos pillanatokat, és utal a konfliktus okozta folyamatos "veszélyes helyzetekre".
Az egyik újságírói kérdéssel kapcsolatban Stoltenberg úgy vélekedett, hogy „Kínának egyértelműen el kell ítélnie az Ukrajna elleni inváziót”. Kína eddig egyfajta kötéltáncot folytatott, nem volt hajlandó határozottan elítélni az orosz fél lépéseit. A NATO-főtitkár ezután a békéről beszélt, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, „ez a háború valószínűleg a tárgyalóasztalnál fog véget érni”.
Szerinte ez szorosan összefügg Ukrajna harctéri teljesítményével. A NATO Kijevnek nyújtott támogatása „maximalizálja a békés tárgyalásos megoldás valószínűségét” – tette hozzá.
Az oroszok azt ígérték, hogy örökre maradnak, ez másfél hónapot jelentettAz ukrán erők bevonultak Herszonba, a városban kitűzték az ukrán zászlótAz utolsó, a NATO reagálásával kapcsolatos kérdésre azt felelte, szerinte a szövetségesek „jól összehangolt módon” léptek fel. Az információcsere hatékony volt közöttük, lehetővé téve az összehangolt és intézkedéseken alapuló reagálást. A válasz célja a feszültség csökkentése és a felesleges eszkaláció megelőzése volt.
Oroszország tagadja a halálos lengyel rakétatámadást, szerinte szándékos provokációról van szó