Az EB szeptember 18-án 7,5 milliárd euró (3000 milliárd forint) befagyasztását indítványozta a kohéziós alapokból arra hivatkozva, hogy az országban súlyosan sérülnek az Európai Unió pénzügyi érdekei.
A néppárti, szocialista, liberális és zöld képviselők — akik részt vettek az EU költségvetésének védelmét szolgáló jogállamisági rendelet kidolgozásában – úgy vélik, hogy
azok a korrupcióellenes intézkedések, amelyeket az Orbán-kormány megígért, illetve végrehajtott a befagyasztani javasolt brüsszeli támogatásokért , nem megfelelőek az orvosolni kívánt hiányosságok megszüntetésére.
Szerintük az Európai Bizottság eleve nem használta ki a rendelkezésére álló lehetőségeket, amikor idén áprilisban elindította az eljárást Magyarországgal szemben. Nem foglalkozott a valódi jogállamisági problémákkal, például az igazságszolgáltatás vagy az ügyészség függetlenségének a tényleges helyreállításával, kizárólag a közbeszerzésekre és a korrupció elleni küzdelemre koncentrált. A magyar kormánnyal egyeztetett 17 intézkedés kevés ahhoz, hogy valódi változások történjenek Magyarországon. Hatásukat pedig csak hosszabb távon lehet értékelni, ezért sem lenne elfogadható, ha a biztosi testület a közeljövőben zöld utat adna a pénzek felszabadításának, vélekednek.
A négytagú tárgyalódelegáció értékelést adott a magyar korrupcióellenes csomag eddigi végrehajtásáról, jóllehet a 17 intézkedés teljesítésének határideje csak két nap múlva, november 19-én lejár. A képviselők szerint
az Orbán-kormány a 17-ből csak hármat teljesített teljeskörűen, és mindössze kettő felel meg a kitűzött célnak, míg nyolc egyáltalán nem.
Néhány példa a közzétett értékelésből: az Integritás Hatóság jogkörei gyengék, a korrupcióellenes munkacsoport feladatköre nem világos, a megreformált vagyonnyilatkozati rendszer tele van kiskapukkal, az ügyészségi döntések felülvizsgálatáról pedig a politikailag ellenőrzött bíróságok dönthetnek.
A képviselők csütörtöki brüsszeli sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták, a javasolt támogatást vissza kell tartani és csak akkor folyósítani Magyarországnak, ha bizonyítható, hogy a reformok működnek, a korrupció visszaszorul, és megszűntek a visszaélésekhez vezető jogállami problémák. – Nincs értelme gyorsan lezárni az eljárást, a visszatartott pénz nem okoz fizetési problémákat Magyarországon – hangsúlyozták.
Bár az Európai Parlamentnek nincs beleszólása a döntéshozatalba, a Népszava kérdésére Moritz Körner német liberális és Daniel Freund német zöldpárti liberális EP-képviselő azt mondta, ha az Európai Bizottság pozitív értékelést adna a magyar kormány korrupcióellenes teljesítményről,
nem zárható ki, hogy politikai csoportjuk aláírásgyűjtést kezd az Ursula von der Leyen vezette testület elleni bizalmatlansági indítvány benyújtására.
Körner nem tudta megjósolni, hogy a kezdeményezésnek mekkora támogatottsága lenne a frakciókban, de az szerinte az Európai Bizottságnak nem érdeke, hogy rosszban legyen a képviselő-testülettel.
Az Európai Bizottság egyelőre nem hagyja jóvá a magyar helyreállítási tervetMint a Népszava először beszámolt róla, az EP plenáris ülése jövő héten vitát tart és állásfoglalást is elfogad a Magyarországnak járó uniós források odaítéléséről. Az eszmecserére hétfő délután kerül sor.
