Bejegyezték Iványi Gábor egyházát, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget

Mindez még nem azt jelenti, hogy a MET visszakapta a korábbi státuszát.

„Céljainkhoz egy lépéssel közelebb kerülve bejegyzett egyházzá minősült a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET). Mindez azonban még nem jelenti azt, hogy visszakaptuk korábbi státuszunkat, ahhoz a magyar államnak közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást kellene kötnie velünk, ám eddig erre hiába vártunk” – írta pénteki közleményében Iványi Gábor lelkész egyháza.

A MET-et 2011-ben fosztottak meg egyházi státuszától, amiből per lett, Iványi Gábor egyháza először 2013-ban az Alkotmánybíróságon, aztán 2017-bn a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán nyert, miután az Orbán-kormány az Alkotmánybíróság ítéletét sem volt hajlandó betartani. Ez azt állapította meg, hogy a magyar állam alkotmánysértő módon vette el a MET-től az egyházi státuszt, amelyet vissza kell állítania. Az EJEB döntése szerint a magyar államnak a jogsértő magatartása miatt miatt hárommillió euró kártérítést és 2250 euró perköltséget kell kifizetnie.

A „bejegyzett egyház” státusz, amelyet a MET most megszerzett, a jelenlegi egyházi törvény szerint a harmadik lépcsőfokot jelenti, az elsőn a vallási tevékenységet végző egyesület, a másodikon a nyilvántartásba vett egyház áll.

A MET-et rengeteg jótékonysági célra szánt pénztől is megfosztották az egyházi státusz elvételével. –Tíz évvel ezelőtt elvették tőlünk a jogszerűen nekünk járó kiegészítő állami támogatást. Ha életben akartunk maradni, akkor muszáj volt lavírozni, közben újra és újra elmondani, hogy az a pénz, amit tőlünk követelnek, ott van náluk. Többszörösen is! Körülbelül 12 milliárd forinttal tartoznak nekünk. A hatalommal visszaélve pénzt tartanak vissza – mondta Iványi Gábor a Népszavának adott 2022. márciusi interjújában a MET-et és az Oltalom Karitatív Egyesületet érő hatósági vegzatúra nyomán.

Ennek kapcsán közleményében a MET ír arról is, hogy a költségvetésünk meghatározó részétől fosztották meg, terhelték „feleslegesen és bűnös módon” a hitvallást is érintő közfeladatok ellátásában. Bár levelet is küldtek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek, nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszternek, ő két hónapja nem válaszol.

Az egyházügyi törvény ellen egyébként kilenc Magyarországon bejegyzett egyház is keresetet nyújtott be, az EJEB pedig már az egyik 2014-es ítéletében kimondta, hogy a jogszabály sérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9. cikkelyét a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságról, illetve a 11. cikkelyét is a gyülekezés és egyesülés szabadságáról.

A 2011-es egyházügyi törvény csak az úgynevezett történelmi egyházaknak biztosított kiegészítő támogatást. Azok az egyházak, amelyektől elvették az egyházi státuszt, egyesületként továbbra is szabadon folytathattak vallási tevékenységet, az Alkotmánybíróság azonban kimondta, hogy ítélete szerint az egyházügyi törvény alkotmányellenes. Emiatt 2013-ban új jogszabályt fogadtak el.