„Három hosszú évtizedbe telt, de végre igazságot szolgáltattunk klímaügyben”

Létrejön a fejlődő országok által hőn áhított kártérítési alap, ám az éghajlatvédelmi erőfeszítések fokozásáról nem született megállapodás Sarm es-Sejkben.

Mindössze egy szorványos tapsra futotta a maratoni tárgyalásokban kifáradt, leharcolt küldöttektől, amikor pirkadatkor a sarm es-sejk-i klímakonferencia (COP27) felett elnöklő Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter leütötte a kalapácsot és ezzel hivatalosan is megszületett a végleges egyezmény. Az eredetileg péntekig tartó, de vasárnap reggel lezárult csúcstalákozó felemás eredményekkel zárult.

A fejlődő államok megkapták, amit akartak: a résztvevők megállapodtak egy új, veszteség- és kárenyhítés alap létrehozásáról, jobb belátásra bírták a tervet hosszú ideje ellenző fejlett nemzeteket, beleértve az Egyesült Államokat.

- örvendezett Seve Paeniu, a tengerszint-emelkedés által fenyegetett csendes-óceáni szigetország, Tuvalu pénzügyminisztere. Az érintett államok egyfajta történelmi igazságtételként tekintenek az új alapra, hiszen az éghajlatváltozás és az annak következtében pusztító szélsőséges időjárási jelenségek a tehetősebb országok felelőssége, amelyek korábban iparosodtak és összességében lényegesen több üvegházhatású gázt (ÜHG) bocsátottak ki.

A kártalanítási mechanizmus pontos részleteit jövő évi, Dubajban rendezett COP28-on dolgozzák ki. Sarm es-Sejkben jóváhagyott szöveg alapján annyi bizonyos,

Az Európai Unió és az Egyesült Államok követeléseinek megfelelően nyitva maradt a lehetőség, hogy a későbbiekben az olyan fejlődő országok is kivegyék a részüket a finanszírozásból, amelyek maguk is jelentős üvegházhatású gáz-kibocsátók, mint például Kína. Az alapban összegyűlt összegből főként a klímaváltozás által legsebezhetőbb államokat támogatnák, de bizonyos esetekben a közepes jövedelmű, a súlyos éghajlati katasztrófákat elszenvedő országoknak is juthatna a pénzből.

Habár az Európai Unió küldöttsége üdvözölte a veszteség- és kárenyhítési alap létrejöttét, más klímavédelmi ambíciók fokozását sürgető szervezetekkel és nemzetekkel egyetemben csalódottan vette tudomásul a klímacsúcs a végkimenetelét.

"Ez egy sorsdöntő évtized, ám az előttük heverő egyezség nem elégségese előrelépés az emberek és a bolygó számára” - fogalmazott a záróülésen Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, egyben klímaügyi felelőse. Nehezményezte, hogy a legnagyobb kibocsátók nem kötelezték magukat az ÜHG-kibocsátáscsökkentés fokozására és felgyorsítására.

- kritizálta a tárgyalódelegációkat Timmermans.

António Guterres ENSZ-főtitkár is hasonlóan értékelte Sarm es-Sejkben, az eddigi második leghosszabbra elnyúlt COP klímakonferencián megszületett megállapodást.

- fogalmazott Guterres. Rámutatott: óriási ugrásra van szükség a kibocsátáscsökkentési ambíciók terén, hogy a 2015-ös párizsi klímamegállapodással összhangban másfél fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés szintjét.

Egyes kulcsszereplők azonban az éghajlatvédelmi erőfeszítések fokozása helyett továbbra is azok gáncsolására törekszenek. Az olaj és gázexportból profitáló országok, köztük Oroszország és Szaúd-Arábia, az energiavállalatok valamint egyes energiaimportra szoruló államok például elérték, hogy a megállapodás ne irányozza elő az “összes fosszilis tüzelőanyag” használatának fokozatos kivezetését, ahogyan azt India javasolta. Sőt, az elfogadott szövegbe sikerült belecsempészniük egy burkolt utalást a földgáz, mint “alacsony kibocsátású energia” előnyeire.

Áttörés a súlyosan szennyező fosszilis tüzelőanyagok terén jövőre sem várható, hiszen a COP28 házigazdája a jelentős kőolaj- és földgázkincsekkel rendelkező Egyesült Arab Emírségek lesz.