Hétfő reggel publikálta az osztrák környezetvédelmi ügynökség a Paks2 szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését; az ausztriai szakértők továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát.
Ahogyan a dokumentumra a figyelmet Facebook-posztjában felhívó Jávor Benedek, a Párbeszéd korábbi EP-képviselője emlékeztet, az atomerőmű-építésre kiválasztott területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok szerint a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (úgynevezett kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető. Az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások és az orosz előírások szerint is alkalmatlannak kell tekinteni nukleáris erőmű létesítésére.
A Roszatom elismerte, hogy a paksi bővítés a legkockázatosabb projektje, de 2023-ban már így is kezdődhet az építkezésSzijjártó Péter elutazott Oroszországba úgy brüsszelezni, ahogy még senki más nem brüsszelezett ezen a világonJávor felidézi, az osztrák és a magyar fél 2022. február 15-én kétoldalú találkozót tartott az Ausztria által korábban a szeizmológiai biztonsággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázására.
Az osztrákok korábban már észrevételezték, hogy a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad. Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást jeleznek. Ausztria szakértői rámutattak: a hatályos magyar szabályok nem teszik lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége. A magyar fél a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekezett az ilyen elmozdulások lehetőségét, illetve a törésvonal meglétét cáfolni, ezt azonban Ausztria nem tartja meggyőzőnek.
Különösen problémásnak tartják azt az állítást, hogy 10 kilométeres körzetben nincs olyan aktív törésvonal, amely az elmúlt százezer évben elmozdulást idézett volna elő. Az osztrák szakértők szerint ez az állítás a magyar fél által elvégzett vizsgálatok alapján tényszerűen nem igaz, figyelembe véve a Németkér törlésvonalra vonatkozó információkat.
További súlyos problémákat vethet fel az osztrákok állítása, hogy a törésvonalak nem csupán a tervezett Paks2 erőmű helyszíne alatt húzódnak, de a jelenlegi erőművet is érintik. Ez nyilván nem érinti a négy működő blokk egyszer már meghosszabbított, 2030-as évek közepéig való üzemelését, azonban a kormányzat által most elindított további 10-20 éves üzemidő-hosszabbítás során (amelyre eleve azért kerül sor, mert a bővítést a magyra kormány is egyre esélytelenebbnek látja) még okozhat fejfájást. Ennek során ugyanis többek között szükség lesz a határon átnyúló környezeti hatások kapcsán az érintett országok engedélyezésbe való bevonását előíró Espoo-i Egyezmény alkalmazására, ennek keretében pedig Ausztria bekapcsolódhat majd az eljárásba. A paksi telephely potenciális szeizmológiai alkalmatlansága pedig olyan új információ, amely Paks1 korábbi élettartam-hosszabbításakor (2012-2017 között) még nem állt rendelkezésre, arra csak Paks2 engedélyezési eljárásában derült fény. Az osztrákok pedig az élettartamhosszabbítást is megkérdőjelezhetik ezen adatok alapján, akár uniós fórumokhoz is fordulva. Ahogy Jávor fogalmazott, az új eredmények adut adhatnak az orosz részvételű paksi bővítést Putyin agressziója nyomán amúgy is fokozódó gyanakvással figyelő Európai Bizottság kezébe.
Az osztrák fél most olyan vizsgálatok elvégzésének elrendelését várja el az Országos Atomenergia Hivataltól, amelyeket egyébként a munkagödör kialakítása során könnyűszerrel el lehetne végezni.
