;

Oroszország;Szijjártó Péter;bővítés;paksi atomerőmű;

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Mondjunk nemet a szankciókra! című országjáró sorozat fórumán Budapesten, a Polgárok Házában 2022. november 17-én

- Szijjártó Péter elutazott Oroszországba úgy brüsszelezni, ahogy még senki más nem brüsszelezett ezen a világon

„Vannak országok és hatóságok Európában, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél” – mondta a külgazdasági és külügyminiszter, az Ukrajna ellen háborút indító Oroszországot találva megfelelő helyszínnek arra, hogy bíráljon egy EU-tagországot és a hatóságát.

Vannak országok és hatóságok Európában, amelyek még brüsszelebbek akarnak lenni Brüsszelnél, és kicsit túlteljesítenek. Így van ez a német exportügynökséggel s, amely még nem hagyta jóvá az új paksi blokkok irányítástechnikájának kivitelét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az oroszországi Szocsiban.

A külgazdasági és külügyminiszter az M1-nek adott nyilatkozatában mondta ezt Szocsiban, a 12. Nemzetközi Atomexpón. Elmondta, az irányítástechnikát az orosz állami atomóriás, a Roszatom megbízásából egy német-francia konzorcium szállítja Magyarországnak. Bár a nukleáris együttműködés nem esik az EU-s szankciók hatálya alá, a kettős felhasználású irányítástechnikára a német és a francia exporthatóságnak is rá kell bólintania. A franciák ezt megtették, a németek még nem, úgy tűnik, ez Szijjártó Péter kifakadásának az oka. 

Szijjártó Péter közölte, hogy Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával is tárgyalt, akivel áttekintették a beruházást, ami szerinte „szépen” halad előre. Beadták a létesítési engedélyhez kapcsolódó előzetes biztonsági jegyzőkönyvet, megfelelően halad a talajkitermelés és a következő lépés a teljes talajkiemelési terv engedélyének benyújtása lesz. Eközben már zajlik Oroszországban két rendkívül fontos eszköz gyártása – idézte az MTI a külgazdasági és külügyminisztert, aki szerint a jövőben azok az országok lesznek biztonságban, amelyek maguk tudják előállítani az általuk felhasznált energia egy jelentős részét. Ez pedig Magyarország esetén saját források hiányában egyedül a nukleáris energia révén lehetséges, a tervezett két új paksi blokk pedig több mint megduplázza a jelenlegi kapacitást. – A terv és a cél továbbra is az, hogy 2030-ra legyünk kész a két új blokkal, ennek akadályát gyakorlatilag csak külső tényezők jelenthetik – hangsúlyozta. A paksi atomerőmű működésével jelenleg évente 14,5 millió tonna szén-dioxid kibocsátása előzhető meg, a bővítéssel pedig ez további 17 millió tonnával fog nőni, ráadásul így körülbelül évi négymilliárd köbméterrel kevesebb földgázt kell majd felhasználni.

– Őszintén remélem, hogy egyetlen európai ország sem fogja gátolni ezt a beruházást. Látni kell, hogy ma az energiaellátás biztonsága nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai, ráadásul szuverenitási kérdés is. Arra kérünk mindenkit, európai uniós intézményeket, európai bankokat, európai kormányokat, hogy tartsák tiszteletben azt a tényt, hogy a szankciók nem sújtják a nukleáris energiát, és ne gátolják a magyar nukleáris beruházást, amely a hosszú távú energiaellátásunk biztonsága és a megfizethető ellátás szempontjából is kritikus fontosságú – fogalmazott annak az Orbán-kormánynak a minisztere, amelyik hónapok óta hajlandó az Országgyűlés elé vinni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását.

A paksi atomerőmű bővítéséről, két új atomerőművi blokk megépítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor 2014 januárjában írta alá a megállapodást a magyar kormányfő oroszországi látogatásán. Ennek értelmében a két új blokkot a Roszatom építheti fel, Magyarország pedig évtizedekre Oroszország adósává válik. Akkori számítások szerint a projekt 12 milliárd euróba kerül, Oroszország tízmilliárd eurós, négy-öt százalékos kamatú devizahitelt ad hozzá, a fennmaradó kétmilliárdot Magyarországnak kell előteremtenie.

Oroszország azzal vádolja Ukrajnát, hogy erői ezzel háborús bűncselekményt követtek el, az ukránok ezzel szemben arra hivatkoznak, hogy a magukat megadó, az épületből kijövő orosz katonák egyike hirtelen tüzet nyitott az ukrán erők tagjaira.