Egy török multinacionális cég, a Yapi Merkezi Holding építi a debreceni BMW gyár egy részét, emiatt pedig külföldi, jellemzően hazájabeli vendégmunkásokat akar elhelyezni a külvárosi telepi területen, konténerházakban – látott napvilágot a hír, elsőként Gondola Zsolt a Civil Fórum Debrecen önkormányzati képviselője jóvoltából. A közösségi oldalán közreadott bejegyzés szerint az eddig nem derült ki, hogy milyen létszámban érkeznek, mennyi ideig maradnak és valóban kizárólag török nemzetiségű munkavállalókról van-e szó.
– Ez egy rosszul kommunikált ügy, kárt okoz Debrecen közéletének, félelmet és fenntartásokat gerjeszt, amit meg lehetne és meg is kellene előzni őszinteséggel és cselekvéssel. Ezért kérdeztük előbb a sajtó útján, majd a közgyűlésben is: van-e tudomása arról a fideszes városvezetésnek, hogy hány külföldi munkavállaló érkezik és elhelyezésük vajon mennyire megoldott? Ha több ezren jönnek, hogyan illeszkednek majd be a város életébe, milyen közlekedési, közbiztonsági, esetleg járványügyi intézkedéseket kell hozni emiatt? – fogalmazta meg lapunknak is aggályait a képviselő, aki szóban és írásban is kért választ Papp László kormánypárti debreceni polgármestertől. Utóbbit még várja, előbbit a legutóbbi közgyűlésen megkapta, ám az szavai szerint az cseppet sem volt kielégítő. A fideszes városvezető ugyanis a debreciner.hu szerint úgy reagált: reméli, hogy a Civil Fórum nem akar törökellenes indulatokat gerjeszteni, s hozzátette, szerencsés megoldásnak tartja, ha konténervárost építenek fel a városba érkező vendégmunkásoknak, mert így nem kell „ráengedni” őket az albérleti piacra. Megkérdeztük a debreceni városháza vezetőit, tudomásuk szerint miért nem magyar munkásokat alkalmaznak az építkezésen. Ez már csak azért is kérdés, mert a BMW-hez kötődő infrastrukturális beruházásokat 135 milliárd forintnyi közpénzzel támogatta a magyar állam. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy miért nem tájékoztatták a város lakóit a vendégmunkások várható érkezéséről, s terveznek-e a jövőben ilyen párbeszédet. A városháza sajtóosztályától nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Részben kitérő válaszokat adott a BMW Group is a kérdéseinkre. Azt írták: a debreceni gyár építési munkálatainak nagyságából adódóan a BMW Group számos nemzetközi építőipari céggel bonyolított le kiválasztási eljárást Magyarországon és külföldről. Építőipari partnereiket körültekintően választják ki – tették hozzá –, részben a nagy számú építőmunkás bevonásával szerzett tapasztalataik, képességeik és a jogszabályi kötelezettségek teljesítése alapján. Az építési munkák több mint háromnegyed részét magyar székhelyű cégek végzik. – Fokozott intenzitással dolgozunk a debreceni gyár felépítésén, hogy a közeli jövőben leendő munkatársaink elkezdhessenek velünk dolgozni. A BMW Manufacturing Hungary Kft. toborzási tevékenysége kiváltképp intenzív és átfogó, és a jövőbeni munkavállalók bevonzására koncentrál a régióban és országosan is – írták. A BMW Group Gyár Debrecen telephelyének 2020-as átvétele után már 2020 második felében megkezdődtek a helyszíni infrastruktúra-, és a útépítési munkálatok. A gyárépületek kivitelezése 2022. januárjában kezdődött, és ez év végére a legtöbb épület építése elindul. A debreceni gyár fontos szerepet játszik majd a BMW Group jövője szempontjából, mivel 2025-ben az első olyan üzem lesz, amely piacra dobja a „Neue Klasse” elektromos járműveit. A gyár kivitelezési munkálatai a megfelelő ütemben haladnak – írták.
Konténervárosból vegyes házasságba
Tiszaújváros határában több hektáron épült fel 2019-ben az a konténerváros, ahol közel háromezer vendégmunkás él ma is, ők építik a MOL-Petrolkémia Zrt. Poliol üzemét. – Már a beruházás előkészítésekor komoly egyeztetés történt azért, hogy az itt lakókat minél jobban felkészítsük a más kultúrával, más szokásokkal rendelkező külföldi dolgozók érkezésére – mondta lapunknak Fülöp György a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város baloldali polgármestere. Szavai szerint a befogadáshoz fontos volt, hogy a lehető legtöbb információt megosztották a helyiekkel, és a mai napig szinte heti rendszerességgel egyeztetnek a beruházást vezénylő Mol-Petrolkémia Zrt.-vel. Egy 17 ezres lélekszámú településen nem lehet „fű alatt” betelepíteni több ezer vendégmunkást, ezért is volt fontos a kezdetektől a nyílt kommunikáció a beruházó és a város részéről.
A cég, amely a konténervárost üzemelteti, megszervezte, hogy az itt élők nagyobb csoportokban, bizonyos időszakokban menjenek bevásárolni, és az egészségügyi ellátást a telephelyen vegyék igénybe. A város plusz pénzt biztosított a helyi rendőrségnek, hogy a nagyobb létszám miatt megnövekedett ügyeletet, túlórát fedezni tudják. A MOL is tett és tesz gesztusokat Tiszaújváros felé: amivel tudja, rendszeresen támogatja a várost – mondta a polgármester. Fülöp György szavai szerint, mivel Tiszaújváros gyakorlatilag a „semmiből épült fel”, fiatal településnek számít, ahová a szélrózsa minden irányából érkeztek emberek, talán könnyebben elfogadják a külföldieket, mint máshol. A polgármester hozzátette: az elmúlt három évben két vegyes házasság is köttetett a településen, ez szintén mutathatja az elfogadást.
A helyiektől úgy tudjuk, a vendégmunkások között vannak uniós állampolgárok – olaszok és románok –, valamint ukránok, törökök, illetve a Fülöp-szigetekről és más, távol-keleti térségből érkezők, s nemcsak a konténervárosban, hanem a település belső részeiben, bérelt lakásokban is élnek közülük százan-százötvenen. Mivel a beruházás egyre közelebb ér a befejezéshez, így a konténerváros egy részét már elkezdték bontani, ami szintén azt jelzi, hogy a vendégmunkások valóban csak átmeneti időt töltenek egy-egy helyen, s a munka végeztével elmennek.
Nyírbátorban nemrégiben egy 110 férőhelyes munkás szállást építettek, kifejezetten azért, hogy ne legyen probléma, ha a helyi cégek el akarják szállásolni a vendégmunkásokat a településen. Jelenleg 10-20 fős a Távol-Keletről itt lévő dolgozók száma, de ha egyszerre több százan érkeznének, az már valóban megterhelni a tizenkétezer fős város egészségügyi-, szociális-, és infrastrukturális ellátó rendszerét – mondta lapunknak a Máté Antal a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nyírbátor szocialista polgármestere. Szavai szerint Debrecenben nem kellene, hogy pánikot keltsen három-négyezer vendégmunkás érkezése, hiszen a lakosság arányához képest ez csekély létszám. Hozzátette: úgy tűnik mostanára „beérett” a Fidesz propaganda uszítása a migránsok ellen, és „a fagyi Debrecenben visszanyalt”: most éppen a török vendégmunkások elleni előítéleteknek ad táptalajt az elmúlt évek negatív kampánya. D. J.