Kockaház mint szimbólum

A Kádár-korszak jellegzetes épületére, a Kádár-kockára reflektál Birkás Ákos festőművész és Rajk László építész hetvenes évekbeli műveiből rendezett kiállítás.

A Kádár-kocka nem pusztán egy épülettípust, de egy egész történelmi korszakot idéz meg – még ha indirekten is. Ez derül ki az Art Department nevű kulturális tér kiállításán, ahol a négyzetes alaprajzú, sátortetős ház kerül fókuszba két alkotó, a 2018-ban elhunyt Birkás Ákos festőművész és a 2019-ben eltávozott Rajk László építész művein keresztül. A hatvanas évektől megjelenő háztípus ugyanis mindkét művészt megihlette, melyet az 1973 és 1977 között készült műveiken, mint társadalmi és politikai motívumot jelenítették meg, nem kevés kritikai éllel.

György Péter esztéta a kiállításmegnyitó szövegében elmondta, a tárlat alcímeként szereplő „Felforgató művészeti reakciók” lényeges művészet- és építészetelméleti kérdésekre mutatnak rá, a korszakban pedig a felforgatás valóban a rendszer egészének legitimitását vonta kétségbe. Utóbbira kitűnő motívum volt a Kádár-kocka, melyet az esztéta szerint a két alkotó más-más módon, de szembetűnő rokonságokkal dolgozott fel, Birkás például azok festőiségét kereste.

A művész fekete-fehér fotókból dolgozott, járta a vidéket, és képeket készített a kockaházakról, majd azok alapján festette meg a műveket már egy mesterséges, konstruált színvilággal. A házak pop art színekben tűnnek fel, hol uralva a képmezőt, hol az üres térben lebegve, hol a virágos mintájú falon képkeretbe foglalva.

Rajk László 5 terv című 1977-es műve konceptuális építészeti megoldásokat mutat be. György Péter a Pozíció című kép kapcsán például annak humorát és építészeti értékét méltatta, hisz azzal, hogy Rajk a fotón „felfordítja a Kádár-kockákból álló sor egyik darabját, s a tetőt a szó átvitt és szoros értelmében a földhöz igazítja, akkor az nem pusztán ironikus geg, hanem szerkezetileg is elképzelhető, a rajznak megfelelően kivitelezhető változás”.

A tárlat azonban nemcsak a művek minősége, de története kapcsán is említésre méltó. Rajk e munkáit 1977-ben mutatta be a Fészek Klubban rendezett első művészeti kiállításán, de azt a korabeli hatalom idő előtt bezáratta, részben a téma, részben politikai okok miatt, mivel az alkotó a demokratikus ellenzék tagja volt. – Noha ezek a munkák ismertek voltak, és szerepeltek külföldi lapokban is, még a férjem is azt hitte, hogy már nincsenek meg, így számunkra is nagy meglepetés volt, hogy most előkerültek – mondta a művész özvegye, Rajk Judit énekművész, aki a művekre 2021 márciusában bukkant rá az interneten, amikor a Sárospataki Képtár archívumát nézegette. Később megtudta, hogy azokat 1977-ben megvásárolta az intézmény Bán András volt igazgató kezdeményezésére, akit a bővülő kortárs gyűjtemény miatt kirúgtak, mert azt nem nézte jó szemmel az akkori városvezetés.

Miután Rajk Judit megtudta, hogy a képek léteznek, elindult Sárospatakra Sasvári Edit művészettörténésszel, Birkás Ákos özvegyével és Soós Andival, a jelen tárlat kurátorával, aki doktori disszertációját Rajk László munkásságáról írja. Koncepció volt, hogy a kiállításon Birkás Ákos képei is szerepet kaptak, melyeket a Birkás Ákos Alapítványtól kölcsönöztek, valamint egy képet Tóth Árpád műgyűjtőtől, a Neon Galéria vezetőjétől. – Emellett hálásak vagyunk a Terézvárosi Önkormányzatnak, mely hihetetlen odafigyeléssel támogatja az új unikális, kisebb helyeket, melyek a kerületben nyílnak, köztük ezt a teret is, mely emléket állít a valamikori demokratikus ellenzék egyik művészének. Csak köszönni tudom – mondta Rajk Judit.

Infó:

Kádár-kocka. Felforgató művészi reakciók (1973-1977). Birkás Ákos és Rajk László kiállítása. Kurátor: Soós Andi. Art Department (Budapest, VI. kerület, Paulay Ede utca 19.). Megtekinthető december 30-ig pénteken és szombaton 15-18 óráig