De hogyan!
Sokáig nyolcvan százalékos vagy afölötti labdabirtoklással, helyzetek sokaságával és azok gondatlan elszórakozásával. A régebbi brazilok szoktak így elmulatni meccseket. Gonda Sujcsi, a japán kapus többet repült, mint egy pilóta, a másik oldalon Manuel Neuer kirakta a pasziánszt.
Ám túl sok volt a Flick-flack.
A laza tiken-taken közben csak egy tizenegyesgólra telt, majd az utolsó negyedórában szaúdi effektus következett. A japánok a 73. percben küldték először kapura a labdát – Neuer szenzációs mozdulattal védett –, s amikor másodszorra is megtették ezt, már rezdült a háló: a Freiburgban futballozó Doan Ricu a léc alá emelt.
A favoritok hirtelen zavarba jöttek, egy japán szabadrúgásnál testületileg elbámészkodtak, és a labdát kitűnően lekezelő Aszano Takuma Neuer „szeme közé”, azaz a „rövid” felsőbe küldte a labdát az ötös jobb oldalától (2-1).
Ez az Aszano szintén bundesligás, Bochumban futballozik. A két gólszerzőn kívül további hat németországi légiós van a japán keretben, közülük öt pályára is lépett szerda délután.
Nagy bajt hoztak munkaadóik hazájára. Az aligha áll fenn, amit a történelem-igazító terrorházi asszony jelentett ki, hogy „Németország nincs”, ám az kétségtelen: válogatottja megint nagyon nehéz helyzetbe került.
Nálunk ennek sokan örülnek, mert irritálja őket a szivárványos karszalag. Kevésbé vannak oda a Horthy-korszak XXI. századi buzgó fényesítésétől, pedig az a rezsim a történelem legembertelenebb Németországával kötött szövetséget.
Eltakart szájjal állt pályára a német válogatott, tiltakozásul a FIFA döntése ellenMost majd azt vetik a németek szemére: a Japán elleni mérkőzés előtt úgy sorakoztak fel a csapatfotóhoz, hogy befogták a szájukat, tiltakozva a vb-házigazdának Oroszországot, majd Katart „választó”, a morált nem ismerő FIFA verdiktje ellen, mely szerint Neuer nem viselhet szivárványos csapatkapitányi karszalagot.
A német szövetség egyúttal közleményt adott ki: „A kapitányi karszalaggal állást foglaltunk volna a sokszínűség és a kölcsönös tisztelet mellett. Nem politikai nyilatkozatot akartunk tenni; az emberi jogok nem alku tárgyai. Ezt természetesnek kellene tekinteni, de még mindig nem így van. Ezért olyan fontos számunkra ez az üzenet. Megtagadni tőlünk a karszalagot ugyanaz, mint megtagadni tőlünk a hangot. Kitartunk álláspontunk mellett.”
A fellépés humánus, ám ettől még az újabb vb-ről is ki lehet esni már a csoportkörben. Bár a német válogatott nem nyújtott olyan szánalmasan gyönge teljesítményt, mint az argentin, de ugyanúgy kikapott egy-kettőre, ahogyan a dermedt dél-amerikaiak.
A Die Welt ugyanazt írta, mint az argentin La Razon egy nappal korábban: „A válogatott hülyét csinált magából.” A Süddeutsche Zeitung ugyancsak megütközött: „Vége. A német csapat a padlón.”
Jó, ha vigyáznak a brazilok.
Ők csütörtök este lépnek először (valamint – egyedülálló módon – huszonkettedik alkalommal) pályára a vb-n, s ellenfelük erősebbnek tetszik Szaúd-Arábiánál vagy Japánnál. Az vélhetően nem befolyásolja az esélyeket, hogy a magyar kormányfő Szerbiának drukkol. Brazíliának nem szurkolhat, mert szélsőjobboldali barátja, Bolsonaro megbukott, a Türk Tanácsot – Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán, megfigyelő: Magyarország, Türkmenisztán – pedig senki nem képviseli a világbajnokságon.
Az angol fogadóirodáknál szinte mindig – ezúttal is – a legnagyobb favorit brazilok lábára játszik, hogy huszonhat játékost lehetett nevezni erre a vb-re. A keretben kilenc csatár szerepel, közülük Gabriel Jesus és Martinelli a hetedik-nyolcadik helyen vár bevetésre. Az első hat: Neymar, Raphinha, Richarlison, Vinicius – nincs kizárva, hogy mind a négyen a kezdő tizenegy tagjai lesznek –, továbbá Antony és Rodrygo.
Az összeállításra három variáció van, a talán legvalószínűbb változat: Alisson – Danilo, Marquinhos, Thiago Silva, Alex Sandro – Lucas Paqueta, Casemiro – Raphinha, Neymar, Vinicius – Richarlison.
S a támadójáték mellett a védekezés sem rossz. Tite kapitánysága alatt 76 mérkőzésen 26 (átlagban 0,35) gólt kapott a seleção, miközben 160-at szerzett. E periódusban 57-szer nyert, és csupán 5-ször – tétmeccsen kétszer – kapott ki a csapat, amelynek azonban van hátránya is. Mégpedig az, hogy kurrens labdarúgói töltötték a pályán a legtöbb percet az európai topligák őszi szezonjában.
Ehhez járul a páratlan nyomás, hiszen a brazilok még a sikeres elődöntő után sem lélegezhetnének fel. Náluk ugyanaz a helyzet, mint nálunk volt évtizedekig a vízilabdában: az ezüstérem kudarc.
S hol van még a döntő?!
