Évről-évre visszatérő sokk a csatornázási műveknek osztalékfizetése, ami rendre több milliárdra rúg, de a javát elviszi az osztalékelsőbbséggel bíró külföldi tulajdonos. A cég 25 százalék plusz 1 szavazatos kisebbségi részvénypakettjét 16,5 milliárdért adta el a főváros egy német-francia cégből álló konzorciumnak, amelytől 2015-ben a francia Veolia csoporthoz került. Az 1997-ben aláírt kontratusban meghatározott üzemeltetési és szakmai irányítási jogok gyakorlását is átengedték a kisebbségi tulajdonosnak, a profitot nem a forgalomnövekedéshez vagy áremelésekhez, hanem a társaság hatékonyabb működéséhez, az elért költségcsökkentéshez kötötték.
Az előző városvezetés évekig hadakozott a francia céggel az osztalékszámítás módosítása érdekében. Hiába maradt ugyanis a fővárosi önkormányzat a többségi tulajdonosa a részlegesen privatizált FCSM-nek, a speciális osztalékfizetési szabályok miatt kisebbségi részvényesnek jár a számított osztalékalap 75 százaléka, míg a többségi tulajdonos fővárosnak csak 25 százalék jut. Az eredeti megállapodás értelmében a társaság évente négy alkalommal fizet osztalékelőleget. Ennek összege alkalmanként az előző évben fizetett osztalék összegének negyede, feltéve, hogy van ennyi pénz a kasszában. De az elmúlt években mindig akadt erre kétmilliárd.
Karácsony Gergely főpolgármesterré választása után bejelentette, hogy a Fővárosi Vízművek és a Főgáz után a harmadik aranytojást tojó tyúkot is visszaszerzi a főváros. A visszavásárlást egyébként Tarlós István is erősen ambicionálta, de a fővárosnak akkor beletört a bicskája. A tárgyalásokat – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdeményezte a fővárosi önkormányzat, de nem ért célba. A vízművek kisebbségi részvénycsomagját ugyan 2012-ben vissza tudta szerezni a főváros, a Főgáz Zrt. német RWE tulajdonában lévő 49,83 százalékos részvénypakettjét viszont az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. vásárolta vissza 2014-ben 41 milliárd forintért, majd bejelentette igényét a főváros tulajdonrészére is, amit az kénytelen-kelletlen át is adott. (A vízművek állami bekebelezésére idén ősszel volt kísérlet.)
A privatizációs szerződés most novemberben lejár, a főváros előtt így megnyílik a lehetőség a pakett visszavásárlására.
A városvezetés a kezdetektől hangsúlyozta, hogy ezt a cég eredménytartalékának terhére bonyolítanák le, így nem kell más külső forrásokat bevonni. Igaz, a részvényvásárlásra szánt 16,9 milliárdot másra is elkölthetné a város – ismerte el Kiss Ambrus a csütörtöki háttérbeszélgetésen a Népszava kérdésére –, de a városvezetés szerint a közszolgáltató cégek az önkormányzatnál vannak a legbiztosabb helyen. A vízművekkel meglévő szinergiák kihasználásával igazán nyereséges vállalkozássá tehető a két cég, ráadásul elsőként ezeknél érhető el a főváros energetikai célja, miszerint 2030-ra a város annyi energiát használjon fel, amennyit megtermel.
A visszavásárlásról szóló döntést a 2022-es üzleti év lezárásáról szóló beszámoló elfogadása előtt kell meghozni, ezért is kerül a Fővárosi Közgyűlés elé az előterjesztés. A vételár kifizetése azonban csak 2024-ben esedékes. A kisebbségi részvényekkel a menedzsmentjogokat és a vállalatirányítást is visszakapja a cég egyedüli tulajdonosává váló főváros. Az üzletet a versenyhivatalnak és a energiahivatalnak is jóvá kell hagynia. A kormány hozzájárulására viszont nincs szükség.
