Hivatalosan csaknem két és félszeres „túljelentkezéssel” zárult az a pályázat, amelyben az Integritás Hatóság (IH) keretében működő Korrupcióellenes Munkacsoport civil helyeire vártak jelentkezőket, ám a folyamatban – ahogy az uniós pénzek megszerzése érdekében indított eddigi korrupcióellenes lépéseknél – alig érhető tetten az átláthatóság. Legalábbis ez olvasható ki abból a közleményből, amelyet lapunk megkeresése és kérdései után pár órával adott ki az Integritás Hatóság.
A közleménybe foglalt válaszukban arról tájékoztattak, hogy a csütörtök éjféli határidőre összesen 24 pályázat érkezett. A munkacsoport 21 tagú lesz, ebből egy poszt az IH elnökéé, tíz helyet állami vagy kormányzati intézmények, szervezetek képviselőiből tölthetnek fel, míg szintén tíz helyre civil jelentkezőket vártak. Mivel a pályázat ez utóbbiakról szólt, így a 24 jelentkező bőven több a szükségesnél, csakhogy nagy többségében nem tudni, hogy kik is pályáztak. Őket december elsejéig választja ki a közlemény szerint az IH igazgatósága – csakhogy róluk valójában az az Alkalmassági Bizottság mondhat „kötelező erejű” véleményt, amely az IH vezetésére is javaslatot tett korábban, és a korrupcióellenes harcra jobbára erősen kormányközeli figurákat talált a legalkalmasabbnak.
Azt, hogy a folyamat mennyire felel meg az uniós elvárásoknak, jól jelzi: az Európai Bizottság véleménye szerint – mint arról beszámoltunk – Magyarország eddig nem teljesítette maradéktalanul azokat a korrupcióellenes intézkedéseket, amelyekre még a nyáron vállalást tett.
A Korrupcióellenes Munkacsoport civiljei közül alig néhányról tudni jelenleg. Tegnap, a jelentkezési határidő utáni napon kiderült, hogy négy olyan szervezet is pályázott, amelyek hosszú ideje feladatuknak tekintik a korrupcióellenes fellépést (a Transparency International, a K-Monitor, az Átlátszó és a Budapest Intézet). Ugyanakkor ezen szervezetek egy része a pályázati indulásukat bejelentő közleményben erős fenntartásokat is hangoztatott.
– Pályázati anyagunkban megismételtük, hogy nem tartjuk elegendőnek a kormány által az EU felé tett 17 antikorrupciós vállalást és annak megvalósítását ahhoz, hogy biztosított legyen az uniós és különösen a hazai források védelme – fogalmazott közleményében a K-Monitor. Jelezték, hogy a „munkacsoportba való jelentkezés nem az antikorrupciós intézkedések elismeréséről, hanem (…) az elmaradt intézkedések számonkéréséről szól”.
Hasonló szellemben írt a pályázatához csatolt kísérőlevélben a TI is. „A Korrupcióellenes Munkacsoport lehetőségei meglehetősen szűkre szabottak. Fennáll a veszélye annak, hogy e testület nem fog rendelkezni az állami szervek mulasztása elleni, hatékony cselekvéshez szükséges jogosítvánnyal. Másfelől azonban a TI Magyarország missziójának részét képezi a felelős szervek és az illetékes hatóságok tájékoztatása és a korrupció elleni tevékenységük elősegítése. Ezért azt gondoljuk, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni a párbeszédre az állami és nem-állami szereplők között.” A TI közleményében utalt rá: amennyiben nem tapasztal érdemi munkát a testületben, vagy éppen tovább romlik a hazai közbeszerzési helyzet, úgy azonnal távozik.
Ahogy ez már korábban is megtörtént: 2012 és 2014 között például az akkori Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium égisze alatt működött egy „antikorrupciós munkacsoport”, ám amikor a kormánytöbbség úgy módosította az információszabadságról szóló törvényt, hogy onnantól a közfeladatot ellátó szervek eltitkolhatták a civil szféra elől, hogy mire költik a közpénzt, a civilek nem látták értelmét a munkacsoportban való részvételnek.
Egyelőre tehát nem tudni, hogy nagyjából két héten belül (legkésőbb december 15-ig) kikből fog összejönni a 10 fős civil tagság. Egy szervezet csak egy főt delegálhat (aki érthetetlen módon nem is helyettesíthető), és mivel a munkacsoport üléseit vezető IH-elnökkel együtt 21 tagú szervezetben egyszerű többségi a döntéshozatal, kérdéses az is, milyen eredményt tudnak majd elérni a többségében egyelőre ismeretlen civilek. A Fidesz által kialakított „leosztásban” elég lesz ugyanis egyetlen „kormánycivil” bejuttatása a KM-be, hogy onnantól annak az Orbán-kabinetnek az akarata érvényesüljön, amely abból a politikai közösségből jön, ahol az egyik fő ideológusnak számító Lánczi András évekkel ezelőtt kijelentette, hogy „azt, amit mások korrupciónak neveznek, az a Fidesz legfőbb politikája.”
Nem véletlen, hogy a TI közleményében is utal rá, hogy amennyiben álcivilek jelennének meg a munkacsoportban, úgy az is távozási ok lehet. Igaz, a TI októberben már más előfeltételt is megfogalmazott, így például azt, hogy a Korrupcióellenes Munkacsoport ügyrendje nyilvános legyen, vagy hogy az IH elnök a civilek kérésére is köteles legyen összehívni a testületet – amelyekre azóta sem kaptak semmilyen választ.
Távolról figyelnek
Több olyan civil szervezet is akad, amely korábban részt vett az antikorrupciós munkacsoportban, ám most távol maradt a pályázattól. Ilyen a Társaság a Szabadságjogokért vagy a Magyar Helsinki Bizottság, amelyek most arra hivatkoztak, hogy az antikorrupciós tevékenység nem vág a fő profiljukba. De olyan, nagyonis antikorrupcióval foglalkozó szervezet is akadt, mint például a Korrupciókutató Központ Budapest, melynek vezetője, Tóth János nemrég kerek-perec kijelentette, hogy nem akar az Integritás Hatósággal közösen dolgozni, mivel - mint azt a hvg-nek vázolta - „ez egy kleptokrata rendszer, amin egy új hatóság létrehozása semmit nem változtat”.
