Októberben gyakorlatilag nem fizethették ki a költségvetési intézmények a szolgáltatók, a szállítók számláit, ennek meg is lett a következménye: a közintézmények lejárt adóssága 120,5 milliárd forintra ugrott, ezzel gyakorlatilag a kormány beállította minden idők legnagyobb tartozási rekordját, ugyanis 2013-ban 120,9 milliárd forinton tetőzött az adósságállomány. Októberben a lejárt tartozás 42,1 milliárd forinttal katapultált, ilyen gyors egyhavi eladósodásra még soha nem volt példa, igaz arra sem , hogy a költségvetési intézményi körben teljes kifizetési stopot rendeljenek el, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltatást igénybe vette-e az állam vagy sem.
A kifizetési stopot egy titkos kormányhatározat rendelte el, amelynek léte végül kiszivárgott, és még a nemzetközi sajtóban is hír volt, amiből egyes elemzők azt szűrték le, hogy komoly fizetési gondokkal küzd a magyar állam, holott erről azért szó sem volt.
Vagyis a kormány, illetve a Pénzügyminisztérium intézkedése, pont fordítva sült el, sokkal több kárt okozott mind az ország megítélésében, mind a számlákat benyújtó cégeknél, miközben a költségvetési folyamatokra érdemi hatása nem volt.
Az év elején 25 milliárd forint volt a közintézmények lejárt adóssága, júliusra ez közel megduplázódott, 47 milliárd forint lett, a kövező három hónapban újra duplázódott az adósság, vagyis egyre inkább romlott a költségvetési intézmények pénzügyi helyzete. Új jelenség, hogy megjelent a körbetartozás a költségvetési intézményeknél, ugyanis ezek közül egyesek már egymás felé sem fizetnek, aminek az égvilágos semmi értelme nincs az államháztartás egészét nézve. A közintézmények leginkább az áruszállítóknak nem fizetnek (75 milliárd), ezt követik a ki nem fizetett egyéb számlák 24 milliárd forint értékben (mint például a szerződéses munkavégzés, vagy a szolgáltatásvásárlás), és csak harmadik helyen van a rezsitartozás 11 milliárddal.
A korábbi években szinte csak a kórházak, egészségügyi intézmények halmoztak fel tartozásokat, a kifizetetlen számlák 70-80 százaléka keletkezett az egészségügyben. Ám mára a nemfizetés, az alulfinanszírozottság, nem az egészségügy kiváltsága: a Magyar Államkincstár adatai szerint az ezen intézmények lejárt adóssága 46,7 milliárd forint volt – vagyis a tartozások bő harmada keletkezett az egészségügyben, ahol egyébként a kormány részleges konszolidációra készül, de csak a számlák kétharmadát készül kifizetni.
A lejárt adósságok kétharmada a kormányhivataloknál, a rendőrségnél, a Belügyminisztériumban halmozódott fel.
A kormányhivataloké 11,7 milliárdra ugrott, egyetlen hónap alatt közel öt milliárd forinttal nőtt a tartozás, amely egyértelműen a kormány kifizetési stopjának az eredménye. Ugyanakkor az is látható, hogy a kormányhivataloknál is finanszírozási gondok vannak, ennek már a kifizetési stop elrendelése előtt voltak jelei. A Belügyminisztérium kifizetetlen számlái egyetlen hónap alatt nulláról négy milliárd forintra ugrottak, vagyis itt is a kormánydöntés hatásáról lehet szó. Nem úgy a rendőrségnél, ahol hónapok óta látható finanszírozási problémák vannak: október végén a rendőrség lejárt tartozása 20,7 milliárd forintra ugrott, ez 5 milliárd forintos növekedés egyetlen hónap alatt. A rendőrségen belül az országos és a budapesti főkapitányság, valamint a Készenléti Rendőrség tologat maga előtt több milliárdos számlahegyeket, de szinte minden megyei kapitányság 200-800 millió forinttal tartozik a cégeknek. A büntetésvégrehajtásban sem sokkal jobb a helyzet, itt 6,1 milliárd forintjukra várnak a beszállítók, ami ez 1,4 milliárdos növekedés egyetlen hónap alatt.
Az oktatásban is látványosan elharapódzott a nemfizetés, a tankerületek adóssága egyetlen hónap alatt 6,1 milliárd forintra ugrott, vagyis megháromszorozódott, ugyanis szeptettemberben még csak 2,9 milliárdos hiánnyal küzdött a terület, októberben azonban már 9 milliárddal lógtak az állami oktatásszervezők a beszállítóknak.
A jéghegy csúcs minden bizonnyal az állami követelések behajtásért is felelős Nemzeti Adó és Vámhivatal, amelynek tartozásai immár 4,8 milliárd forintra rúgtak.
A NAV adóssága az elmúlt három-négy hónapban épült fel, korábban nem volt jellemző, hogy a behajtószerv fizetési problémákkal küzdött volna. Ám az immár harmadik hónapja halmozódó adósság arra utal, hogy nem egyetlen vitatott számla áll a tartozás mögött, hanem pénzügyi gondokról lehet szó.
A nemfizetés az elmúlt hónapokban elharapódzott a költségvetési szerveknél: a Magyar Államkincstár jelentése szerint az 582 költségvetési intézményből 489 jelentett lejárt tartozást, vagyis a közintézmények közel 85 százaléka, ami arra utal, hogy széleskörű fizetési problémák vannak a költségvetésben – nem véletlenül rendelte el a kormány októberre a kifizetési stopot, bár az semmit nem javított a helyzeten.
