„Gőzkieresztés? Ventilálás. Vagy nevezd aminek akarod” – mondja egy fiatal nő a bejárat előtt, amikor arról érdeklődöm, mi hozta ide. A Patent Egyesület és az aHang már az utcán köztéri installációval „hangolta” az orvosi kamara rendezvényére igyekvőket. Transzparenseik a nők jogait, az abortuszhoz való biztonságos hozzáférést hangsúlyozták a saroktól egészen az orvosi egyetem bejáratáig.
Alig két hónapja vizsgázik a gyakorlatban az az új rendelkezés, ami szerint a terhességet megállapító szakorvosnak igazolnia kell, hogy az abortusz előtt az érintett nőnek egyértelműen, azonosítható módon megmutatta a magzati életfunkciók működésére utaló jeleket.
– Nem tudni, hogy a módosítással mi volt a jogalkotó szándéka – mondja Kereszty Éva jogász, egészségbiztosítási szakértő, mert szigorú jogászi szemmel az eljárásban lényegében nem változott semmi. A módosítás mégis hozzáadott egy olyan elemet az eljáráshoz, amely szerint egy körül nem írt, a magzat életjelenségére utaló tényezőt kell bemutatni kötelezően az anyának. „A jogszabály sajnos nem árnyal és ez okoz problémát. Mert mi van akkor, ha a terhességet a magzat súlyos fejlődési rendellenessége miatt, vagy egy erőszak áldozatának kell megszakíttatnia? Az egészségügyről szóló törvény szerint a páciens a tájékoztatást vissza is utasíthatja, azaz a módosítás ezen a ponton is visszás helyzetet teremt. Továbbá rendezetlen a helyzet a kiskorúak, a cselekvőképtelen betegek esetében, akik a saját nevükben nyilatkozattételre sem jogosultak. Velük szemben egyértelmű gonoszság a szívhang bemutatása” – mondta a jogász.
– Az új szabály hatályba lépése óta megnövekedett a magzati élethetek száma – osztotta meg a terhességmegszakítás előtti tanácsadó szolgálatokon dolgozó kollégái tapasztalatait Kárpáti Hajnalka védőnő. Ugyanis több esetben előfordul, hogy az orvos megállapítja a terhességet, de nem hallgattak meg szívhangot, ezért a nőnek újra vissza kell mennie a nőgyógyászhoz. Volt olyan helyzet is, amikor a szívhang meghallgatása megtörtént, de a leletre nem került rá, és a védőnőnek utólagos igazolással kellett keresgélnie a műtétet tervező orvost, nehogy az abortuszra váró kifusson a 12. hétből.
Magyarországon a terhességet a 12. hétig lehet megszakítani. Az állapotos nőnek a beavatkozás előtt két beszélgetésen kell részt vennie a családvédelmi szolgálatnál, amelyen érvelnek a magzat megtartása mellett.
A „szívhang-rendelet” zavaros megfogalmazása a gyakorlatban is megnehezíti a szakorvosok munkáját
– mondta Hartmann Gábor, a Duna-Medical Center szülész-nőgyógyász szakorvosa.
A módosítás első részében, mint lehetőségről beszél a magzati életjel bemutatásának felajánlásáról, az ezt követő zárójeles rész viszont már azt írja, hogy „meg kell mutatni és meghallgattatni” a várandóssal. Tehát már semmi nem mutat arra, hogy bármilyen választási lehetőség lenne. Hozzátette: a szívhang bemutatásához szükség van ultrahang készülékre, viszont ez az eszköz nincs benne a nőgyógyászati szakrendelésekhez szükséges minimum feltételekben. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint nincs nőgyógyászati ultrahang szakrendelés Vas és Baranya megyében, továbbá a megyeszékhelyek közül Győrben és Tatabányán nincs ilyen vizsgálat végzésére alkalmas szakember a rendszerben.
Az orvos arra is felhívta a figyelmet, hogy a betegnek joga van a teljes körű tájékoztatásra, de ugyanígy joga van azt vissza is utasítani.
Az ennek ellenére végrehajtott „meghallgattatás” nem csak felesleges érzelmi nyomás, hanem jogellenes is. Mint elmondta, a családvédelmi szolgálatok adatai szerint az elmúlt öt évben az első tanácsadáson megjelent nők 95 százaléka ment el a második beszélgetésre. A mindkét tanácsadáson átesettek 90 százaléka jelentkezett a műtétre is. - Ebből nem az következik - mondta, hogy a lemorzsolódó 5-10 százalék elállt az abortusztól a tanácsadás hatására. Ebben az adatban benne vannak azok az áldozatok, akiknek a második tanácsadáson nem kötelező megjelenniük, azaz a spontán vetélők és azok is, akik a tortúra hatására más országban végeztetik el az abortuszt.
„Mindezek után számomra kérdés, hogy mi értelme, hozadéka van a módosításnak? Az pedig szörnyűség, hogy a megerőszakolt áldozatokkal is szívhangot kell hallgattatni.”
Budavári Zita, az örökbefogadást segítő Bölcső Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, ő csaknem 30 éve azért hozta létre a szervezetét, hogy megelőzzék a csecsemőgyilkosságokat. Ő a hozzájuk fordulók körében azt tapasztalta, hogy ha a krízishelyzetben lévő anyák közül sikerült valakit átsegíteni a nehéz élethelyzetén, akkor az hazaviszi a kórházból az újszülöttet. „Két adatot említek. A legfiatalabb terhesünk 13 éves volt. Megerőszakolták. Egy huszonhét éves, éppen egy éve történt. A legidősebb terhes 48 éves volt. Mindketten megtartották a megszületett babát. Laikusként egyetlenegy mondást tudok említeni: egy nő mindent megtesz annak érdekében, hogy legyen gyereke (így voltam én is, 15 évig három klinikán próbálkoztunk a férjemmel annak idején) és egy nő mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyen gyereke. Attól tartok, hogy a szeptemberben elfogadott szívhangrendelet ezen nem sokat tud változtatni.” Megjegyezte: Aki terhesség megszakításra jelentkezik, az olyan kétségbeesett, reménytelen helyzetben van, hogy meg sem hallja a szívhangot. Az abortusz nem egy egyedüli döntés, a magzat megfoganásához is két ember kellett, ezért szerinte az apákat is oda kellene ültetni szívhangot hallgatni.
– Mindenkinek igaza van, és senkinek nincs igaza – kezdte hozzászólást Havasiné Ádámszki Emília, terhességi tanácsadást végző védőnő. Évente 600 különböző korú, más és más szociális-kulturális helyzetben lévő nővel találkozik. Szerinte az önrendelkezés fontos, azonban azzal egy nő csak akkor tud élni, ha tisztában van a jogaival, társadalmi szerepével.
„Egy 12 éves lánynak megengedik, hogy szexuális életet éljen, de azt nem, hogy az iskolában rendszeres szexuális felvilágosítást kapjon.”
Jobbágyi Zsófia védőnő szerint nincs 100 százalékos fogamzásgátlási módszer. „Amikor egy nő az abortusz mellett dönt, azok maradnak mellette, akik hozzásegítik, hogy beugorjon a Dunába. Pedig minden más esetben, ha valaki fölmászik a hídpillérre, rögtön sokan lesznek mellette, jönnek a tűzoltók, a mentők, hogy megmentsék.”
Böszörményi-Nagy Géza, a MOK Országos Etikai Bizottságának elnöke, aki a vitában nem foglalt állást, csak arról beszélt, hogy az orvosnak be kell tartania a kamara szabályait, ha praktizálni akar. E szabályok szerint a gyógyítóknak az emberi életet a fogantatástól a halálig védeniük kell. Éppen ezért az is kötelessége, hogy a terhesség megtartása mellett érveljen, és joga van arra is, hogy lelkiismereti okokból elzárkózzon az ilyen műtétek végzésétől. Később a TASZ képviselőjeként Kapronczay Stefánia erre úgy reagált, etikai aggályokat vetnek fel a bizottság elnöke által mondottak. „A második abortusz-határozatként ismert alkotmánybírósági döntés előírja azt, hogy az orvos a terhességmegszakítás eljárásának objektív és semleges szereplője. A magzat életvédelmére a tanácsadás hivatott, ezért az orvos nem érvelhet sem a magzat megtartása mellett, sem az ellen. Így a kamara etikai kódexe túlterjeszkedik a hatáskörén, és arra sarkallja az orvosokat, hogy lépjenek ki a semleges szerepükből. Ez egyik oldalon alaptörvény-ellenes, hiszen a kódex e rendelkezése ellentétes az Alkotmánybíróság által megfogalmazott koncepcióval és a törvénnyel, másrészt azt gondoljuk, hogy etikailag is aggályos. A szülész-nőgyógyász betege a terhes nő és az ő méltóságával kell foglalkoznia, ezért mi azt szeretnénk javasolni, hogy a MOK módosítsa a kódexet annak érdekében, hogy az orvosok megőrizhessék a saját szerepüket” – mondta.
Az orvosi kamara látszólag nem csapott le rögtön e lehetőségre. Lénárd Rita, a kamara alelnöke kérdésünkre arról beszélt, "amit tehettünk, hogy összehoztunk egy fórumot a témában, s amin kiderült, hogy ennyi féle szakember, civil tud egymással beszélgetni, akkor is, ha más a véleményük."
