Január 2-ától több napos „tudásmenetet” indít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a noÁr Mozgalom a miskolci Herman Ottó Gimnáziumtól a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumig, hogy ezzel is próbálják felhívni a figyelmet az oktatási rendszer problémáira. A tervek szerint hat nap alatt teszik meg a mintegy 180 kilométeres távot, az egyes megállóknál civil fórumokat, beszélgetéseket is szervezhetnek, ha erre a helyiek körében igény van.
Az újabb figyelemfelkeltő akciót a PSZ által kezdeményezett budapesti tüntetésen jelentették be: szombaton ismét több ezren gyűltek össze a Kossuth téren, hogy “valódi nemzeti konzultációt” tartsanak az oktatásról.
A szombati demonstráció előtt a PSZ és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) vezetői egy kilenc pontból álló petíciót vittek a Belügyminisztériumhoz az oktatás irányítóinak címezve, a dokumentumot végül nem a köznevelési államtitkárság valamelyik munkatársa, hanem a minisztériumi őrség parancsnoka vette át a tanárok képviselőitől.
Tízigenes lett a valódi nemzeti konzultáció, és igen, folytatják – Percről percre a Kossuth téri tüntetésrőlA kilenc pontban egyebek mellett érdemi és nyilvános párbeszédet, a közmédia részéről hiteles tájékoztatást, a pedagógusok lejáratásának, megfélemlítésének leállítását, önálló oktatási minisztériumot, korszerű nemzeti alaptantervet, szabad tankönyvválasztást, a sztrájkjog visszaállítását és versenyképes bérezést követelnek. A PSZ elnöke, Szabó Zsuzsa ismét hangsúlyozta, nem bérharcot folytatnak, a pedagógus fizetések rendezése szükséges, de nem elégséges lépés ahhoz, hogy az oktatásban jobbra forduljon a helyzet.
A petíció pontjait „nemzeti konzultáció” keretében a tüntető tömegnek is felolvasták az Országház előtt, a résztvevők hangos igennel erősítették meg valamennyi követelés jogosságát, szükségességét. A szakszervezetek újabb egységes sztrájknapot is bejelentettek december 8-ára, egy nappal később, december 9-én pedig az Egységes Diákfront szervez demonstrációt az MTVA Kunigunda utcai székháza elé, miután a diákok hiába kérték, nem hívták meg őket a köztévébe, hogy beszélhessenek az oktatás problémáiról.
A tüntetés néma csenddel ért véget, a demonstrálók szótlanul hagyták el a Kossuth teret, így vágva vissza a kormánypárti Demokrata hetilap főszerkesztőjének, Bencsik Andrásnak, aki nemrég “söpredéknek” és “nagypofájú nihilistáknak” nevezte a tiltakozó pedagógusokat.
Országos az elégedetlenség
A Civil Közoktatási Platform (CKP) elkészítette az eddigi, őszi tiltakozások - sztrájkok, polgári engedetlenség, előláncok, szolidaritási akciók - egyesített térképét, amelyre mintegy 300 település 1000 intézményének 2000 körüli tiltakozó akciója került fel. A térképen szereplő tiltakozó intézmények közül 338 budapesti és 659 vidéki. Ugyanakkor a CKP szerint a térkép a tiltakozásoknak csak egy töredékét mutatja, azokat az eseményeket, amelyekről kaptak információt, adatokat. Ám még ezek a számok és földrajzi eloszlásuk is azt mutatja, hogy az elégedetlenség országos mértékű.
