oktatás;Magyarország;Kossuth tér;tüntetés;Pedagógusok Szakszervezete;

Tízigenes lett a valódi nemzeti konzultáció, és igen, folytatják – Percről percre a Kossuth téri tüntetésről

„A kormány nem kérdezi meg a szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőit, de mi megtesszük: a válaszoktól hangos lesz a nemzet főtere!”.

Országos demonstrációt hirdetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) ma délutánra a Parlament elé, a céljuk egyebek mellett az, hogy „valódi nemzeti konzultációt” tartsanak az oktatásról a Kossuth téren.

A pedagógus szakszervezetek, a szülők, diákok képviselői délután háromnegyed háromkor 9 pontos petíciót adnak át az oktatás irányítóinak a Belügyminisztériumnál, innen vonulnak majd át a Kossuth térre, ahol a résztvevőkkel is megszavaztatják a követeléseket.

– A kormány nem kérdezi meg a szakmai és érdekvédelmi szervezetek képviselőit, de mi megtesszük: a válaszoktól hangos lesz a nemzet főtere! - írták. A 9 pontban egyebek mellett érdemi és nyilvános párbeszédet, a közmédia részéről hiteles tájékoztatást, a pedagógusok lejáratásának, megfélemlítésének leállítását, önálló oktatási minisztériumot, korszerű nemzeti alaptantervet, szabad tankönyvválasztást, a sztrájkjog visszaállítását és versenyképes bérezést követelnek. - Nem pusztán bérharcot folytatunk, az oktatás reformját követeljük, mégpedig azonnal! - olvasható a PSZ közleményében.

Ugyanakkor ahhoz, hogy bármilyen oktatási reform működjön, pedagógusok is kellenek, a tanárhiány viszont egyre nagyobb probléma; a pedagógusok többsége 50 év feletti, a pályakezdők aránya alacsony. – Ha nem változik a helyzet, 5-10 éven belül a pedagógusok egyötöde eltűnik a pályáról - hangzott el a CEU pénteki rendezvényén, ahol oktatáskutatók értékelték a jelenlegi helyzetet. Lannert Judit, a T-Tudok Zrt. kutatója bemutatta legutóbbi felmérésük eredményeit, mely szerint a kezdő pedagógus fizetés Magyarországon mintegy fele az EU-átlagnak, ami nem teszi vonzóvá a pályát.

Másik szempont a szakmai autonómia kérdése, amely jelentősen csorbult az utóbbi években. Balázs Éva szociológus bemutatta, hogy

míg 2011-ben az iskolákat érintő kérdések 63 százalékában az intézmények maguk dönthettek, a tankerületi rendszer bevezetését követően ez az arány 29 százalékra csökkent. 

Salát Magdolna, az ELTE PPK oktatója arra mutatott rá, hogy a tanárképzés is fejlesztésre szorul. Szerinte alig van olyan mérés, amely a képzés hatékonyságát vizsgálná, a hallgatók egy része pedig “B tervként” tekint a tanárképzés világára. De 2018 óta így is folyamatosan csökken a pedagógusképzésbe jelentkezők és a felvettek száma.

Bértámogatás hitoktatóknak 

Miközben a kormány szerint „Brüsszel” miatt nincs pénz a pedagógusok béremelésére, a hitoktatóknak 2023-ra fejenként havi 61 ezer forint kiegészítő bértámogatás odaítéléséről döntött a kormány - írta meg a hvg.hu. Ezt nemcsak az egyházi iskolákban, hanem az állami és nemzetiségi iskolákban dolgozó hittantanárok is megkapják.