„Minket gyakorlatilag gyűlöletre nevelnek Magyarországon. Beiktatnak szélsőjobboldali szerzőket a tantervbe. Egyre tolják ki a küszöböt, hogy mi az, ami még belefér” – egy résztvevő szerint ezt mondta egy magyar diák az Európai Parlamentben (EP) tartott keddi meghallgatáson, amelyre nem engedtek be újságírókat.
Az esemény azért nem volt nyilvános, mert a meghívott fiatalok nem akarták, hogy névvel, arccal szerepeljenek a tudósításokban, amelyeket aztán megtorlás, megbélyegzés vagy ellenséges sajtókampány követhet a kormánypárti médiában. Vidéken ugyanis nem ritka, hogy a tankerület kérdőre vonja az iskola igazgatóságát, ha a tanulók szervezkednek, tüntetnek vagy elmondják a véleményüket a tömegmegmozdulásokon – hangzott el a zárt ajtók mögött.
Volt, aki azt mesélte, hogy a nyíregyházi élőláncot alkotó diákok közül nem mindenki merte átvenni a szórólapokat, Szentesen pedig nem engedték be az iskolába a tanárokat, amíg le nem vették a ruhájukról az ellenállás matricáját.
A diákok közül egyedül a tizedik osztályos Bozai Ákos, az ADOM Diákmozgalom képviselője állt a brüsszeli tudósítók elé, aki azt mondta: őt nem érdekli, ha a szereplését követően majd „ballibsinek” minősítik, amiért a Demokratikus Koalíció EP-képviselőinek meghívására részt vett a brüsszeli rendezvényen. A meghallgatáson arról beszélt, hogy iskolájában 550 diákra jut egy mentálhigiénés szakember heti 15 percben.
A DK-sok tanárokat, tanulókat és szakszervezeti képviselőket hívtak az EU székhelyére, hogy számoljanak be, milyen a pedagógus- és diáktársadalom helyzete Magyarországon. A küldöttség hazai és külföldi képviselőkkel találkozott az EP-ben, fogadta őket Vera Jourová értékekért felelős európai bizottsági alelnök és Nicolas Schmit szociális ügyekkel foglalkozó biztos kabinetjének munkatársa. A parlamenti meghallgatás résztvevői szerint megdöbbentőek voltak a meghívottak elbeszélései a túlterhelt és kiégett tanárokról, a megfélemlített diákokról és a hulló vakolatú iskolatermekről.
Dobrev Klára a parlamenti meghallgatás után azt mondta: brüsszeli megbeszéléseiken azt szeretnék elérni, hogy a Magyarországnak jutó uniós források elköltésének ellenőrzésébe beleszólhassanak a civil szervezetek. Az Európai Bizottság várhatóan szerdán javasolni fogja, hogy a pénzek folyósítását ezentúl kössék nagyon szigorú feltételekhez. „Amikor a Bizottság majd számon kéri az elvárások a teljesítését, vegye figyelembe a nem-kormányzati szervezetek, a szakszervezetek véleményét az oktatás területén is. Teremtsen intézményes kapcsolatot a civilekkel, legyen szakmai egyeztetés Brüsszel és Budapest között” – hangsúlyozta a DK EP-képviselője.
„Ránk nézni sem mertek” – Nem hagyta megszólalni a diákok és a tanárok képviselőit a Fidesz a parlament kulturális bizottságában