Novák Katalin elszavalta a kormányzati propagandát, a hivatalának kellett javítania

Mi, magyarok ott vagyunk, amikor humanitárius segítségnyújtásról van szó, akkor is, ha több mint egymillió menekült befogadásáról van szó Ukrajnából – így fogalmazott Novák Katalin államfő a múlt hétvégén, Kijevben.

Kijelentése erősen túlzó volt: az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR adatai szerint szeptember végéig Magyarországra összesen érkezett 1,42 millió menekült Ukrajna felől, de csak mintegy 30 ezren kértek tartózkodási engedélyt, a legtöbben továbbutaztak. Megkerestük a köztársasági elnök hivatalát, hogy megtudjuk, milyen adatokra támaszkodva beszélt Novák Katalin egymillió menekült befogadásáról. A Sándor-palotától kapott válaszban már másként fogalmaztak, mint Novák Katalin Kijevben. Azt írták: „Az orosz-ukrán háború kitörése óta több mint egymillió ukrán menekült érkezett hazánkba, akik minden segítséget, illetve támogatást megkaptak.” Vagyis már nem egymillió befogadott menekültről írtak.

Az államfő kijevi tévedése különös azért is, mert a kormányzati kommunikáció pont ugyanígy keveri a hazánkba belépő és a befogadott menekültek számát. Mint emlékezetes, tavasszal hazánk kijevi nagykövetsége azt írta: „Magyarország a háború kezdete óta 641 775 ukrajnai menekültet fogadott be, gondozott és nyújtott segítséget.” A szám sehogy sem stimmelt: a Belügyminisztérium akkor 503 ezer menekült érkezéséről tudott, ráadásul töredékük maradt itt. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság még hónapokkal később, júliusban is csak 24 ezer tartózkodási engedélyt kérő emberről írt. Ezt a 24 ezres számot érdemes összevetni azzal, amit ugyanebben a hónapban Szijjártó Péter külügyminiszter mondott a Fox Newsnak: „840 ezer menekültet fogadtunk be.” Augusztusban Menczer Tamás, a Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára fogalmazott félreérthetően: „Már mintegy egymillió menekültet fogadtunk be, aki itt marad nálunk, azoknak segítünk munkát találni, segítünk a gyerekek beiskolázásában.”

Nemcsak kommunikációban csúszott egybe kissé az államfői és a kormányzati szerep. Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán vezető invitálása ellenére sem járt a háborús országban, helyette Novák Katalin utazott, aki – mint azt nemrégiben közölt elemzésünkben is írtuk – már afféle „kiegészítő külügyérként” járja a világot. Ezt a szerepét látszik erősíteni az is, hogy Kijevben kormányzati döntést jelentett be: csatlakozik Magyarország a Gabona Ukrajnából elnevezésű kezdeményezéshez, és 3,5 millió dollár – mintegy 1,4 milliárd forint – értékben 10 ezer tonna gabonát vásárol Ukrajnától és azt továbbítja szegény afrikai országoknak.

„Novák Katalin itt eljátszhatta Orbán Viktornak az emberibb, szalonképesebb arcát” – értékelte a köztársasági elnök kijevi látogatását Nagy Attila Tibor politikai elemző. Ellentétben a kormányzattal – amely kritikus a jelenlegi ukrán vezetéssel és az Oroszország elleni szankciókkal szemben is –, Novák Katalin a segítségre és szolidaritásra helyezte a hangsúlyt. De nem hozta fel a két ország viszonyában problémás ügyeket sem Kijevben, sem Kárpátalján.

Nagy Attila Tibor szerint Orbán Viktornak figyelemmel kell lennie a nyugati elvárásokra is, ezért segíti pénzzel is a kormány Ukrajnát. „A magyar vezetés úgy gondolta, hogyha Novák Katalinnal játszatják meg ezt a látogatást, az nem jár nagy arcvesztéssel a magyar belpolitikában.” Az elemző szerint a nemzetközi közvélemény számára az igazi áttörést az jelentené, ha Orbán menne Kijevbe, illetve hátat fordítana az orosz energiaimportnak" – fogalmazott az elemző.