A Policy Solutions kutatása szerint a magyarok a megélhetés magas költségeit tartják a legfőbb problémának (43 százalék), ezt követően pedig az alacsony fizetéseket (41 százalék). Harmadik helyen az egészségügyi ellátás alacsony színvonalát említették a legtöbben (28 százalék). Az egy évvel korábban mért sorrend nem változott: a problématérkép negyedik helyén változatlanul a korrupció szerepel (24 százalék).
A lista következő három helyén is gazdasági és materiális jellegű problémák helyezkednek el, ami – állapította meg a Policy Solutions – mutatja, hogy a magyarok továbbra is főként a megélhetési gondok kezelését várják a politikai szereplőktől. A magyarok ötöde sorolta a legfontosabb problémák közé a szegények és gazdagok közötti jelentős társadalmi különbséget (21 százalék), a munkáltatóknak való kiszolgáltatottságot és az alacsony nyugdíjakat (19-19 százalék). A nagy társadalmi különbségek a hatodikról az ötödik helyre léptek előre a problémasorrendben, a munkáltatóknak való kiszolgáltatottság a kilencedikről a hatodikra.
A migráció ugyanakkor csak a megkérdezettek 11 százaléka szerint fért be a három legfontosabb probléma közé, ahogyan – némileg meglepő módon – az oktatás színvonalát is mindössze 11 százalék nevezte meg ebben a körben. Az orosz befolyás kérdését csupán a megkérdezettek 8 százaléka tartja nyilván a legsúlyosabb problémák között, a „homoszexuális propagandát” még ennyien se: 6 százalék. A korrupció és a demokrácia helyzete miatt főként ellenzéki szavazók aggódnak, a bevándorlás miatt elsősorban kormánypártiak.
Az állami szolgáltatásokat vizsgálva legtöbben a katasztrófavédelem és a tűzoltóság működésével elégedettek (48 százalék). A Policy Solutions kutatása öt olyan területet talált, amelyről többen vannak rossz véleménnyel, mint azok, akik pozitív értékelést adtak. A közmédia színvonala, a közlekedés és az utak állapota, a közoktatás, a szociális ellátórendszer, valamint a közegészségügy helyzete miatt fejezték ki legtöbben nemtetszésüket.
A magyarok szerint 2010 óta messze az egészségügy színvonala romlott a leginkább: 48 százalék sorolta azon három terület közé, amelynek minősége a legnagyobb mértékben csökkent az elmúlt tizenkét évben. A dobogó második és harmadik fokára a szociális ellátórendszer (24 százalék) és a közoktatás (23 százalék) került.
Miközben tehát az oktatást viszonylag kevesen említették a legfontosabb problémák között, annak színvonaláról igen rossz az emberek véleménye. A válaszadók szerint a gondok jórészt abból fakadnak, hogy a pedagógustársadalom mindinkább elöregszik, ezért számos iskola küzd tanárhiánnyal. A bajok másik forrása, hogy a tanárok túlterheltek és nincsenek megfizetve.
Ismerős a kép rajzolódott ki akkor is, amikor az egészségügy problémái kerültek terítékre: nincs elég egészségügyi szakember, hosszúak a várólisták, túlterheltek és nincsenek megbecsülve az egészségügyben dolgozók.
A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, aki ma Magyarországon valódi esélyt szeretne magának biztosítani a gyógyulásra, annak magánegészségügyi ellátást kell igénybe vennie. A megkérdezettek csaknem négyötöde gondolja azt, hogy a társadalombiztosításnak fizetnie kellene a magánegészségügyi ellátást is abban az esetben, ha az állami egészségügy nem tudja a betegek számára rövid időn belül biztosítani a szükséges diagnózis felállítását vagy a kezelést. Szintén elsöprő többség támogatja az ápolók bérrendezését.
Szociális – és ezzel összefüggő energiaügyi – kérdésekben a kormánypártok szimpatizánsai a rezsicsökkentés meghosszabbítását, az önkormányzati és állami bérlakások építését és felújítását, a benzinárstop meghosszabbítását, a beteg vagy fogyatékkal élő hozzátartozójukat ápolók munkaviszonyának elismerését támogatják leginkább. Utóbbi az ellenzékiek preferenciájának is megfelelt, körükben ezen kívül más, a kiszolgáltatott társadalmi csoportokat védő intézkedések voltak a legnépszerűbb szakpolitikai javaslatok: például a szociális szférában dolgozók béremelése, a beteg vagy fűtési szezonban a közművek kikapcsolásának tilalma, a hajléktalanszállók kibővítése.
A Policy Solutions kutatása kitért arra is, mit szól a társadalom ahhoz, ha egyes szolgáltatások állami tulajdonba kerülnek. A szűk többség (53 százaléka) egyet tud érteni azzal, ha a kormányzat az önkormányzatok nehéz anyagi helyzetére hivatkozva államosítja a víziközmű-cégeket. A magyarok relatív többsége (48 százalék) ellenben nem támogatja, ha az állam egy, a kormánypártokhoz közeli informatikai vállalattal közösen felvásárolja a Vodafone magyarországi cégét a gazdasági válság időszakában.
Reprezentatív adatok
Az 1000 fő személyes megkérdezésével, szeptemberben készült felmérés nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt népességét. Az adatfelvételt a Závecz Research végezte, az eredményeket ismertető elemzés Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója, valamint két munkatársa – Juhász Vanessza és Varga Attila – munkája.
