A KSH hétfőn közölt adatai szerint októberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,6 százalékkal csökkent az értékesítés volumene, vagyis az eladott mennyiség. A forgalom ugyanakkor folyó áron 702 milliárd forintra nőtt a tavaly októberi 566 milliárd forintról. Ez azt jelenti, hogy az egy évvel korábbinál 24 százalékkal, 136 milliárd forinttal többet költöttek az emberek élelmiszerre, miközben 5,6 százalékkal kevesebb árucikket vittek haza.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem eladásai is visszaestek 0,9 százalékkal. Kevesebbet ugyanakkor a ruha-, cipő vagy számítástechnikai üzletekben sem fizettek az emberek: a tavaly októberinél 61 milliárd forinttal többet, 545 milliárd forintot hagytak a pénztárakban. A kiskereskedelmi eladások ezzel együtt összességében minimálisan, 0,6 százalékkal még emelkedni tudtak októberben. Az árstopos benzin ugyanis továbbra is olyan jól fogy, hogy az egy évvel ezelőtti mennyiséghez képest 19,7 százalékkal többet adtak el belőle. Ezért pedig – az egy éve érvényben lévő ársapka miatt – nagyjából 20 százalékkal is fizettek többet az autósok.
A kormány februártól (azaz szintén még az orosz-ukrán háború kitörése előtt), egyes élelmiszerekre – a napraforgó étolajra, a kristálycukorra, a BL 55-ös lisztre, a 2,8 százalékos UHT-tejre, a sertéscombra, a csirkemellre és -farhátra - is árstopot vezetett be, ám ez a rekord gyorsaságú élelmiszerdrágulást nem fogta vissza. Sőt:
októberben az élelmiszerekért már 40 százalékkal többet kellett fizetni, mint egy éve.
Ez az oka annak is, hogy hiába vásárolnak kevesebbet az emberek az élelmiszerüzletekben, jóval többet költenek. A kormány november közepétől a tojásra és a burgonyára is árstopot vezetett be. Ennek hatására jócskán visszaesett a tojás ára, ám az Agrárközgazdasági Kutató Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint bizonyos típusokért még mindig többet kérnek a kiskereskedelmi üzletláncokban, mint szeptember végén.
A tojás és a burgonya november 10-étől bevezetett hatósági ára nem lehet magasabb, mint amennyiért ezeket az élelmiszereket az idén szeptember 30-án adták a boltokban. Ehhez képest az AKI adatai szerint
a 10 darabos kiszerelésű, M-es méretű ketreces tojás darabjáért december elején 86 forintot kellett fizetni, pedig szeptember végén 80 forint volt az ár. Az S-es méret fogyasztói ára szeptember végén 65,25 volt, most pedig 66,5 forint.
Vagyis még mindig 7, illetve 2 százalékkal magasabb az átlagár, mint szeptember végén. Ennek egyik magyarázata lehet, hogy ha a kereskedő szeptember 30-án éppen akciósan kínálta az árstopossá vált termékeket, akkor az azt megelőző, nem akciós árat használhatja most hatósági árként.
Az árstop ezzel együtt is jelentősen lenyomta az árat, november közepén ugyanis a ketreces M-es tojás 114, az S-es pedig 94,5 forintba, azaz még 32, illetve 42 százalékkal többe került, mint most. Nem árt azonban látni, hogy még az árstopos ár is jóval magasabb, mint tavaly: az M-es ketreces tojásért például 77 százalékkal kell többet fizetni most, mint tavaly december elején.
Az Aki adatai alapján a többi tojástípus hajszálpontosan ugyanannyiba kerül most, mint szeptember végén, vagy egy kicsit még kevesebbe is. A mélyalmos M-es és L-es tojás például ugyanúgy 90,83, illetve 95 forintba került december elején, mint szeptember végén. Előbbi ára november közepén még 140 forint volt, azaz 54 százalékkal zuhant az ár a kormányzati intézkedés hatására (az L-esről nincs november közepi adat). A ketreces L-es tojást viszont most átlagosan 94 forintért lehet megvenni, pedig szeptember végén 97,5 forintot, november közepén pedig 137,4 forintot kértek érte.
Ez az árstopos ár azonban még mindig 71 százalékos drágulást jelent tavalyhoz képest.
A szintén árstopos burgonya árcsökkenése nem ilyen látványos, hiszen ennek az élelmiszernek az ára nem is szállt el olyan extrém mértékben, mint a tojásé. December elején átlagosan 405 forintot kértek érte kilónként, ami ugyanakkor nem csupán a november közepi 420 forintnál, de a szeptember végi 412 forintnál is alacsonyabb. Az egy évvel korábbi 303 forintos árnál viszont bő harmadával még mindig többe kerül a krumpli.
Az újabb árstopintézkedések valószínűleg kevéssé voltak érdemi hatással a novemberi inflációra - pláne, hogy más élelmiszerek ára még mindig meredeken emelkedik. A különböző tejtermékek - a trappista sajt, a tejföl, a vaj, a túró – a még megfizethetőbbnek számító saját márkás kiszerelésekben is 10 százalék feletti ütemben drágultak novemberben. A sajátmárkás vaj ára például 16, a túróé 18,5 százalékkal ugrott egyetlen hónap leforgása alatt. A sajátmárkás trappista kilós ára az október végi 3692 forintról 4042 forintra, a tejfölé 1638 forintról 1828 forintra, a vajé 5734 forintról 6668 forintra, a félzsíros tehéntúróé 2209 forintról 2619 forintra nőtt. A nem árstopos, 1,5 százalékos – szintén saját márkás - UHT-tej literenként 364 forintba került október végén, de most már 402 forintot kell érte fizetni.
Tovább gyorsulhatott az infláció novemberben
Az elemzők szerint az októberi 21,1 százalékos általános drágulást mindössze 0,1 százalékkal mérsékelte volna csak az újabb élelmiszerárstop, ha akkor vezetik be. A tojás súlya ugyanis 0,5, a krumplié pedig 0,3 százalék az inflációs kosárban. Már a kormány sem elsősorban az infláció mérséklését várja a hatósági ártól. Gulyás Gergely miniszter ezzel kapcsolatban az újabb árstopok bevezetésekor úgy jelölte meg a célt: „legalább bizonyos alapvető termékekhez mindenki a korábbi áron juthasson hozzá”. A CIB Bank elemzőinek várakozásai szerint novemberben tovább gyorsult az általános infláció, és az éves árindex 22,3 százalékra emelkedhetett. A novemberi inflációs adatot csütörtökön közli a KSH.
Visszafogott lesz az idei karácsony
Az infláció erősen befolyásolja az idei karácsonyi költekezést is: a Media Markt megbízásából készült felmérés szerint a megkérdezettek bő fele kevesebbet költ idén ajándékra, mint szeretne, harmada ugyanakkor a drágulás miatt valószínűleg többet lesz kénytelen kiadni a meglepetésekre. Az Opinio Institute kutatása szerint a 15-59 éves magyarok háromnegyede az idén is biztosan ajándékozni fog, 12 százalékuk viszont csak a gyerekeknek készül meglepetéssel, 9 százalék pedig biztos abban, hogy nem kerül semmi az idén a fa alá.
A felmérés szerint a lakosság kétharmada 30 ezer forintot sem költ ajándékokra. A kistelepülésen élők és az alacsonyabb végzettségűek az átlagnál is jóval kevesebbet, 10 ezer forint alatti összeget tudnak erre a célra szánni. A diplomások közel negyede 30-50 ezer, másik negyede 50-100 ezer forint között tervez költeni. A nem ajándékozók bő felénél az a családi megegyezés, hogy az együttlét a fontos, nem az ajándék, 40 százalékuk ugyanakkor anyagi okokat jelölt meg az ajándékozás elhagyására.
