Az Elon Musk által 2016-ban kezdeményezett Neuralink projekt azt tűzte ki célul, hogy az agyba ültetett implantátumok segítségével az emberek számítógépekkel lehessenek közvetlen összeköttetésben, és így irányítani tudjanak szerkezeteket, gépeket fizikai kapcsolat nélkül, ami elsősorban valamilyen okból korlátozott képességű embereknek lenne segítség. Egyelőre még csak állatkísérletek folynak, amelyek négy éve kezdődtek, ezek során a vádak szerint szükségtelenül öltek meg állatokat elsősorban azért, mert Musk sürgette a kutatók munkáját - derül ki a Reuters által megszerzett és szemlézett dokumentumokból.
A nyomozás, amely eddig nem volt ismert, már hónapok óta tart, a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) emberei folytatják a szövetségi ügyész kérésére. A források szerint az állatjóléti törvényének megsértése a hivatalos indok. A vizsgálatok akkor indultak, amikor már a Neuralink alkalmazottak is egyre rosszabb véleménnyel kezdtek lenni a kontár módon kivitelezett kudarcos kísérletekről, amelyeket meg kellett volna ismételni, ami újabb szenvedéseket okozott volna az állatoknak, derül ki több mint húsz dolgozó elbeszéléséből.
Musk és más vezetők még nem kommentálták az ügyet, és eddig nem beszélt róla az USDA főellenőrének szóvivője sem, aki a vizsgálatokat vezeti. Az USA törvényei nem határozzák meg pontosan, hány állatot használhat egy vállalat egy adott kísérlethez, a tudósoknak is nagy szabadságuk van abban, mikor és hogyan végeznek állatkísérleteket. A minisztérium a Neuralink összes telephelyét megvizsgálta, derül ki az iratokból.
Az elpusztított 1500 állat között több, mint 280 birka, sertés, majom volt, valamint patkányok és egerek, de ez pontatlan becslés, mert az állatokról nem vezettek pontos nyilvántartást. A szám azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a Neuralink törvényt vagy általánosan elfogadott elveket sértett volna. A Reuters azonosítása szerint az elmúlt években négy kísérletben 86 sertés és két majom pusztult el emberi tévedések következtében, ráadásul Musk kemény nyomást gyakorolt a kutatókra, hogy gyorsítsák fel a kísérleteket, amelyek nagyban függenek az állati tesztektől. Musk türelmetlenségét az is fokozta, hogy 20216 óta több határidőről is lecsúszott a Neuralink, ami szükséges lett volna ahhoz, hogy törvényes engedélyük legyen az embereken folytatott kísérletek elkezdéséhez, miközben mások sikeresebbek voltak. A szintén 2016-ban indult agyi implantátumokkal kísérletező, bár kevésbé ambiciózus célokat kitűző Synchron, már tavaly kapott emberkísérletekhez hozzájárulást, a cég addig 80 birkát ölt meg.
Bizonyos szempontból a Neuralink jobban bánik az állatokkal, mint más kísérletező vállalatok, erősítették meg alkalmazottak Musk és más főnökök állításait, akik a cég austini “Majom Disneyland-jéval” büszkélkednek, ahol az állatok szabadon kóborolnak, miközben a kísérletek során sokkal rosszabb a helyzetük. Februárban az Orvosok Bizottsága a Felelősségteljes Gyógyításért állatvédő szervezet például azzal vádolta az egyik projekt sebészeit, hogy kétszer is rossz ragasztót találtak, ami miatt két majom indokolatlanul szenvedett és pusztult el, míg a többieknek komplikációik támadtak az implantátumok miatt. A Neuralink elismerte, hogy hat majmot kellett megölniük, de azt állították, az FDA által elfogadott ragasztót használtak.
November 30-án Musk egy internetes prezentációban elmondta, hogy csak akkor kísérleteznek állatokon, ha más kutatási lehetőségek már nincsenek. “Kivételesen óvatosak vagyunk, hogy biztosak legyünk abban, az állatokon folyó tesztek megerősítő jellegűek, nem kísérletiek” - jelentette ki. A Reuters által megtekintett Neuralink feljegyzések azonban arról tanúskodnak, igenis évekig folytak felfedező jellegű kísérletezések állatokon.
