- Akiért Macron is rajong

Hantai Simon feleségével, Bíró Zsuzsával 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után hagyta el Magyarországot, és Róma érintésével Párizsban kötött ki. Saját harmincadik születésnapján, 1952. december 7-én különös ajándékot hagyott a szürrealizmus pápája, André Breton ajtaja előtt: egy kisméretű festményt, amelyre egy hüllőcsontvázat applikált. Breton a művet néhány nappal később Marcel Duchamp egyik alkotása mellett mutatta be kiállításon, felfedezettjének már a következő tavasszal egyéni tárlatot rendezett. Barátságuknak az sem ártott, hogy Hantai a szürrealista mozgalommal alig két évvel később szakított, és a gesztusfestészet irányába fordult, majd 1960-ban létrehozta az első pliage-t, hajtogatott festményt. (A módszer lényege, hogy az előzőleg összegyűrt vásznat befestette, majd száradás után kihajtotta. Az így keletkező, véletlenszerű mintázatokból kialakuló kép a vászon saját lenyomata.) A pliage technika és műfaj elválaszthatatlan lett Hantai nevétől, világhírnevet hozott neki, és olyan, Hantaival dialógusban álló francia filozófusokat ihletett meg, mint Jacques Derrida, Gilles Deleuze, Hélène Cixous, Georges Didi-Huberman, vagy Jean-Luc Nancy. Az egyetemes művészet nagy mestereként Hantai 1980-ban megkapta a legrangosabb francia képzőművészeti szakmai elismerést, a Grand Prix national des arts plastique-ot, 1982-ben pedig ő képviselhette Franciaországot a 40. Velencei Biennálén. Majd meglepetésre hatvanévesen bejelentette, hogy visszavonul, és 2008-ban bekövetkezett haláláig valóban ritkán mutatkozott meg a nagy nyilvánosság előtt. Legendává vált.

Halála óta a legnagyobb francia múzeumok szentelnek neki életműtárlatokat. Franciaország elnöke, Emmanuel Macron is egy Hantai-művet (a vallásos ihletésű, háromszor négyméteres Rózsaszín írást) választott dolgozószobájába – idézte fel a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László a Hantai, Klee és más absztrakciók című tárlat sajtóbejárása előtt. Daniel Hantai, a művész fia pedig elmesélte: mikor a kiállítás kurátora, Geskó Judit művészettörténész felvette a kapcsolatot Hantai Simonnal, édesapja elgondolkodott magyar gyökerein, visszagondolt tanulmányaira a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, és arra is, amikor rendszeresen látogatta a Szépművészeti Múzeumot.

Persze Hantai a nemzetközi modern irányzatokkal akkoriban Magyarországon főleg reprodukciókon találkozhatott, könyvtárakban Így reprodukcióról ismerhette Paul Klee önarcképét is, e mű jelentősen befolyásolta a XX. század második felének művészönarckép-felfogását. Hantaiét is, ami tetten érhető azon az önarcképén (kettős portréján) is, amelyet a Szépművészeti még 1948-ban vásárolt meg, és amellyel a kamaratárlat kezdődik – mondta el Geskó Judit kurátor.

A mintegy hatvan művet bemutató kiállításon Hantai művei mellett láthatók Paul Klee alkotásai, de megjelennek többek között Joan Miró, Pablo Picasso, Sam Francis, Jackson Pollock művei is. A tárlat egyik fő tematikája a művészi párbeszéd. Mint Geskó Judit, a tárlat kurátora felhívta a figyelmet: már a Cezanne-kiállításon is kényes kérdés volt, hogy mi a művészi hatás fogalma. – A XX. művészettel kapcsolatosan nagyon óvatosan kell fogalmaznunk, amikor elővesszük a szótárból ezt a kifejezést. Már a XIX. század utolsó három évtizedét is egy olyan fajta individualizáció zajlik le a művészeti életben, amely azt eredményezi, hogy a hatás szó mellett, illetve helyett más szavakat is érdemes a szótárunkba beválogatni. Ilyen az invenció, a transzformáció, az originalitás, az originalitás változatainak árnyalatai – mondta el a kurátor, aki e tekintetben is Cezanne-nal állította párhuzamba Hantait. Ám e két művész életművét nemcsak az invenció, a transzformáció és az originalitás, hanem a művészetfilozófia és az etika fogalmával is jellemezni lehet.