Az utóbbi öt év legnehezebbjét zárja az építőipar Magyarországon. Bár a számok jónak tűnnek, tavalyi árakon 3-4, folyóáron 20 százalékkal is több lehet az ágazat idei teljesítménye. Emögött azonban „mérhetetlen” infláció van, novemberben az ágazatban 24 százalékos volt a drágulás – értékelte a 2022-es évet az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) évzáró ünnepi közgyűlésén Koji László elnök.
Az idei építőipari termelés 6000-6500 milliárd forint körül alakulhat. A megrendelések azonban egyre fogynak: először a tervezők érzékelik ezt, néhány cégnek már gondot okoz a kollégák megtartása. Ezért is kérjük a kormányt, hogy az előkészítő csapokat ne zárja el – fogalmazott Koji László. Jelezte:
ha a rendelésállomány csökkenésének jelenlegi üteme a jövő évben is folytatódik, akkor 2023-ban 20-25 százalékkal eshet vissza az ágazat termelése, de egyes cégek már annak is örülnek, ha csak 50 százalékkal csökkennek megrendeléseik.
Az ÉVOSZ elnöke ebben a helyzetben két veszélyre figyelmeztetett: az irreálisan alacsony áron történő teljesítésre, és a kóklerek aktívabb jelenlétére. Emlékeztetett: 2008-2013 között sok nagyon sok vállalkozó tekintette a túlélés eszközének az irreálisan alacsony áron történő teljesítést, ám úgy nem lehet megfelelő minőségben és határidőre elvégezni a munkákat, ezért az csak konfliktusokat, feszültségeket szül. Az építőiparban az sem igaz, hogy egy válságos helyzetben a jók élnek túl, a rosszak pedig eltűnek a piacról, mert ilyenkor – különösen a lakossági szegmensben – nagyobb számban tűnnek fel a kóklerek, akikkel nem lehet tisztességesen versenyezni – hangsúlyozta Koji László.
Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium álamtitkára patrióta, protekcionalista szabályozást ígért a hazai építőipari vállalkozásoknak. Szerinte ezt a célt szolgálja a már részben elkészült, illetve készülőfélben lévő, állami beruházásokat szabályzó kerettörvény és a magyar építésgazdaság kerettörvénye. A magyar építésgazdaság 80 százalékban import alapú. Amit uniós támogatásokból építünk, az szinte rögtön visszaáramlik a forrásokhoz – ezt akarják megváltoztatni. Magyar alapanyag, magyar szaktudás, magyar munkaerő, magyar profit: ez a cél – jelentette ki. Hozzátette: nem elég, ha egy cég magyar, jónak is kell lennie. Ehhez adnak majd támogatást versenyképességi programokkal, és kigyomlálják az építésgazdaság szereplőinek működését fölöslegesen nehezítő szabályokat. Az államtitkár a nemrég a tárcához került közlekedési ágazat kapcsán a vidéki mobilitás fontosságát emelte ki, és arról beszélt: az ingázás feltételeinek javítása közérdek, egyike az állam kötelező feladatainak, de Budapest és a közép-magyarországi régió fejlesztése sem torpanhat meg. Hogy mindezekre honnan lesz forrás, arra az államtitkár a beszédében nem tért ki.
