- A magyar katolikus püspökök kiálltak a jogkövető magatartás mellett, a tanárok azonban a lelkiismeretükre hallgattak inkább

„A múlt héten elbocsátott nyolc kolléga esete sürgetően világít rá arra, hogy az oktatásban közös, egységes, határozott kiállásra van szükség. Nem engedhetjük, hogy ebben a helyzetben az állami és egyházi fenntartású intézmények pedagógusait szembeállítsák egymással. A világnézeti és stílusbeli különbségeket félretéve együtt kell a közös célért, az oktatás felemelkedéséért kiállnunk” – szerepel abban a Népszavához is eljuttatott közös nyilatkozatban, amelyben több magyarországi egyházi iskola tanárai jelzik, hogy sztrájkba léptek, polgári engedetlenséget folytattak vagy szolidaritást vállaltak tiltakozó kollégáikkal december 8-án, az országszerte zajló munkabeszüntetés napján.

A nyilatkozatot 447 pedagógus szignálta, több tanár és iskola is névtelenséget kérve, ami azonban a neveket illeti, 

• a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, 

• a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum,

• a Forrai Metodista Gimnázium és Művészeti Technikum,

• a Sylvester János Református Gimnázium,

• a veresegyházi Kálvin Téri Református Általános Iskola,

tanárai mellett kilenc katolikus iskola,

• a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont, 

•  Veresegyházi Katolikus Gimnázium,

• a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium,

• a dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskola,

• a Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium,

• a budapesti Szent Gellért Általános Iskola és Gimnázium

• az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium,

• a Szent János Apostol Általános Iskola,

• és a váci Piarista Gimnázium és Kollégium

pedagógusai is, annak ellenére, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia még december 7-én közleményt adott ki, hogy tisztában van a pedagógusok nehéz helyzetével, de „ebben a légkörben is” kiáll a jogkövető, felelős állampolgári magatartás mellett.

Ez a közlemény válaszul született a budapesti Piarista Gimnázium december 5-i felhívására, amelyben az iskola polgári engedetlenségre szólított fel ugyanarra hivatkozva, amire a nyilatkozat katolikus aláírói is. Ez nem más, mint a katolikus egyház katekizmusa, amelynek 2242. pontja rögzíti: „Az állampolgárt lelkiismerete kötelezi arra, hogy ne engedelmeskedjék a polgári hatóságok előírásainak, amikor ezek ellenkeznek az erkölcsi rend követelményeivel, a személyek alapvető jogaival és az Evangélium tanításával. A polgári hatóságokkal szembeni engedetlenséget – amikor a hatóságok követelései ellenkeznek a helyes lelkiismerettel – az Isten szolgálata és a politikai közösség szolgálata közötti megkülönböztetés igazolja”. Létezik hasonló lutheri érv is 1521-ből, amelyet a nyilatkozat szintén idéz: „Lelkiismeretemhez és Isten igéjéhez vagyok kötve. Nem tanácsos az embernek a lelkiismerete ellen cselekedni.”

A nyilatkozat kitér arra is, a pedagógusok sztrájkjogának májusi ellehetetlenítése az oka, hogy valódi munkabeszüntetés az oktatásban csak polgári engedetlenség útján lehetséges. „Legnagyobb tiszteletünket érdemlik azok a bátor kollégák, akik ezt eddig is vállalták. Az elbocsátások indoklásában a diákok érdekére és jogaira hivatkozni álságos. A diákok érdekét leginkább éppen az oktatás jelenlegi állapota sérti. Azok, akik ennek reformjáért emelnek szót, és a legvégső eszközzel, munkabeszüntetéssel tiltakoznak, hosszú távon a diákok érdekét szolgálják” – hangzik a dokumentum. 

A Belügyminisztérium november 30-án jelentette be, hogy három budapesti gimnáziumból 8 tanárt bocsátanak el részvétel miatt a hónapok óta tarató polgári engedetlenség miatt, ami után újult erővel, Pintér Sándor belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök lemondásának a követelésével kezdtek el tüntetni a tanárok és az értük kiálló diákok.