Prihoda Gábor szürreális festményei első látásra színekkel teli, kavargó, absztrakt képeknek tűnnek, közelebbről nézve azonban emberi alakok bukkannak fel bennük. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk, hogy az autodidakta festő eredeti végzettségét tekintve antropológus, a munkája során különösen érdeklik az emberi kapcsolatok. Az alkotónak a Rózsa Művelődési Házban rendezett kiállításán is erről győződhetünk meg, hisz a műveken mintha emberi testek vagy lelkek találkoznának egymással, vagy egy-egy személy engedne betekintést a pszichéjébe.
A képek álomszerű volta annak is köszönhető, hogy a művész sosem tervezi meg előre azokat, hisz első körben csupán a színek és formák fogannak meg benne, és csak munka közben születnek meg a képpel kapcsolatos érzései, gondolatai. Az alkotói folyamat így számára önismereti utazás, ezért műveit akár több alkalommal is átfesti, és bár végül mindegyikkel kapcsolatban tudja, hogy azok milyen jelenetet vagy elvont fogalmat ábrázolnak, a képeknek ritkán ad címet. Helyette a befogadóra bízza, hogy az adott műbe milyen alakokat, motívumokat és akár történetet lát bele.
Infó
Prihoda Gábor: A mindig és a soha között
Rózsa Művelődési Ház
Megtekinthető január 6-ig
