dohányzás;népegészségügy;dohánygyártók;nikotin;

Hiába próbálják visszaszorítani a dohányzást, ha a gyártók mindig új nikotinos eszközöket kínálnak

Miközben elkeseredett küzdelem zajlik világszerte a dohányzás visszaszorítására, a termékgyártók egyre innovatívabb eszközökkel próbálják a nikotin utáni sóvárgást „fönntartani”. Erről is beszélgettünk Pénzes Melinda népegészségügyi szakorvossal, Joó Tamás egészségügyi közgazdásszal és Bodrogi József közgazdásszal.

Az Európai Unió a dohánytermékek adóztatásának alapvető felülvizsgálatára készül. Önök szerint mi késztette a testületet erre?

Joó Tamás: A fejlett világban a gyári cigaretta és a kézzel sodort dohány fogyasztása stagnál vagy csökken, ezért az ipar folyamatosan fejleszt, új és újabb termékeket kínál a fogyasztóknak. Egy-egy új termék piacra dobása után elég sok idő telik el, mire a jogalkotó kitalálja, milyen eszközökkel és hogyan mérsékelje a fogyasztást. Most megint egy olyan helyzet alakult ki, amikor a dohányzás egészségügyi kárainak mérsékléséhez szükség van hatékonyabb lépésekre.

Bodrogi József: Mondok egy példát. Óriási adókülönbségek vannak a gyári és a kézzel sodort cigaretták között. Emiatt ugyanannyi pénzből megközelítőleg kétszer annyi kézzel sodort dohányt lehet elszívni. Azért, mert az utóbbi árában fele annyi a jövedéki adó, mint a gyári dobozoson. Az elmúlt évtizedben emiatt a kézzel sodort cigaretták piaca közel 50 százalékra emelkedett Magyarországon. Gyakorlatilag menekülési utat jelentett a fogyasztóknak az adóelőny okozta óriási árkülönbség. Az új típusú hevített dohánytermékek is jelentős változást hoztak a fogyasztás szerkezetében.

Joó Tamás: Amikor 2019-ben, ezek a termékek megjelentek a magyar piacon is, mi azonnal felhívtuk a figyelmet arra, hogy ezek is dohányterméknek minősülnek, ezért a klasszikus dohánytermékek módjára kellene szabályozni őket. A mai dohányosok 90 százaléka ugyanis 18 éves kora előtt gyújt rá életében először, ennek a korosztálynak meglehetősen vonzó lehet külsőségeivel, marketingjével az e-cigaretta és a hevített dohánytermék. A hevített dohányról az ipar azt sugallja, hogy „kevésbé káros”. Promóciós anyagaikban az a hangsúlyos üzenet, hogy a dohány hevítésével, füstképződés nélkül nem képződik káros égéstermék. Az efféle termékek gyártói a tájékoztató szövegeikben hangsúlyozzák, hogy aki nem szokott rá a dohányzásra, az ne is tegye. Aki elég erőt érez magában, az hagyja abba. Ám aki nem tud ellenállni a csábításnak, váltson a „módosított kockázatú” hevített termékre.

Pénzes Melinda: Pedig ebben a termékben is ott van a nikotin. Sőt, az eddigi kutatások szerint a hevítéssel keletkező párában még számos olyan vegyület is van, amely a hagyományos cigaretták szívásakor is keletkezik, illetve egyes vegyületek csak a hevített dohánytermékek párájában azonosíthatók, azaz összességében korántsem ártalmatlanok. Például a hevített dohánytermékek használata kedvezőtlen hatással lehet számos légzőszervi és a szív-érrendszeri betegségre. Ezenfelül az új típusú nikotinos termékek hosszabb távú egészség-kockázatairól még nem tudunk semmit. Az e-cigarettákat körülbelül 15 éve, a hevített dohánytermékeket 2019 óta lehet megvásárolni. Azaz nem telt el elég idő ahhoz, hogy kellő tapasztalat gyűljön össze a használatuk okozta egészség-károkról.

Joó Tamás: Visszatérve a tervezett uniós szabályozásra, arra azért is szükség van, mert az utóbbi években piacra dobott úgynevezett hevített dohánytermékek jövedéki adója három-négyszer kisebb, mint a hagyományos gyári cigarettáé. Magyarországon egy szál hevített dohányterméken július elseje előtt 15 forint adó volt, július elsejétől emelték 35 forintra. De még így is kisebb az adó rajta, mint a hagyományos dohánytermékeken. Az unió most azonban nemcsak egyfajta újabb adóemelést helyezett kilátásba, hanem a különböző termékek közötti nagy fokú differenciát is megszüntetné.

Bodrogi József: Még mindig óriási a társadalmi költsége a dohányzásnak. Az elmúlt században 100 millió ember halálát okozta a cigaretta a Földön, hatékony beavatkozás nélkül ez a szám egymilliárd fölé is emelkedhet a XXI. században.

Joó Tamás: A dohányzással kapcsolatos állami bevételekből (jövedéki adó, általános forgalmi adó és egyéb járulékok) 428 milliárd forint folyt be az államkasszába abban az évben, amikor az utolsó átfogó társadalmi vizsgálat zajlott ezen a területen (2017-ben), ezzel szemben a dohányzással összefüggő megbetegedések kezelése, és az idő előtti halálozások miatti jövedelemveszteség 650 milliárd volt abban az évben. A dohányzó emberek átlagosan 9 évvel a nyugdíjba vonulásuk előtt meghalnak, azaz 9 termelékeny év veszik el az életükből.

Az EU tervezett adóemelése érdemben változtatna a helyzeten?

Bodrogi József: Az adóemelés nagyon fontos, de önmagában nem elég. Nem véletlen, hogy a dohányipari óriások már reagáltak is a tervezetet kiszivárogtató hírekre. Például egyikük azt mondta: várjuk ki a végét, sok idő telhet el a megvalósításig. Azaz évekig is eltarthat, mire egy új, értelmezhető adócsomag leér a tagországokig. Csakhogy nekünk nincs ennyi időnk.

Joó Tamás: Egyebek mellett azért sincs, mert amikor a hevített dohánytermékek megjelentek a magyar piacon, havonta 9-10 millió szál fogyott belőlük, most 250 millió szálnál tartunk. Az adópolitikai intézkedések mellett szükség lenne marketingszabályozásra, a fogyasztókkal kapcsolatos adatgyűjtés korlátozására, az ízesítés lehetőségének tiltására.

Pénzes Melinda: Már említettük, hogy a gyártók az úgynevezett „társadalmi célú felvilágosító közleményeikben” azt írják: ha valaki nem tud leszokni a hagyományos módszerekkel a cigarettáról, még mindig jobb, ha ezt az „ártalomcsökkentő terméket” használja. Ám jelenleg nincs olyan független tudományos bizonyíték, amely szerint a hevített dohánytermékek hosszú távú használata bizonyítottan ártalomcsökkentő lenne.

Magyarországon Szócska Miklós államtitkársága idején szigorodott a nemdohányzók védelme. Akkor azt láttuk, hogy a felnőttek közül többen abbahagyták, a fiatalok körében is mérséklődött a dohányzók aránya…

Joó Tamás: Valóban, akkor komplex intézkedési csomag lépett életbe: jött egy adóemelés, megtiltották a belső terekben a dohányzást, korlátozták a hozzáférést. Ennek eredményeként az elmúlt évtized legjelentősebb dohányfogyasztás-csökkenése következett be. Ez mindenképpen nagyon kedvező eredmény volt. A rossz hír az, hogy ez mindössze 2-3 évig tartott és némi emelkedés után az elmúlt években gyakorlatilag változatlan az elszívott dohány mennyisége. De nem is történtek újabb, a visszaszorítást segítő intézkedések. A serdülőknél, különösen 15-16 éveseknél viszont meglódult az e-cigaretta kipróbálása és használata. Arról, hogy a dizájnjában is vonzóbb hevített dohányterméket mennyien használják, egyelőre még nagyon keveset tudunk. Most zajlik egy kutatás, abból talán jövőre már lesznek friss adatok. A dohányzás okozta ártalomcsökkentésben azzal tehet a legtöbbet önmagáért bárki, ha rá sem szokik a nikotinra.

Pénzes Melinda: Alapvetően ma négy meghatározó kockázati tényező van, ami az összhalálozás mintegy 50 százalékával kapcsolatba hozható: az egészségtelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, és a mozgásszegény életmód.

Bodrogi József: Most a kormány a gyermekszületésre koncentrál, azaz ennek támogatásával javítana a demográfiai mutatókon. Pedig ez az eszköz egyelőre nem túl eredményes, évente 90 – 100 ezer gyermek születik. Ezzel szemben 140 ezer ember meghal. Ha tényleg aggódunk, akkor az idő előtti halálozás megelőzésével is kellene foglalkozni, és az említett négy kockázatot komplex intézkedésekkel, programokkal mérsékelni. A legutolsó lakossági egészségfelmérés adatai szerint a 18 év alattiak negyede már túlsúlyos vagy elhízott. Ők azok, akiknek néhány éven belül tönkre megy a derekuk, a térdük, menthetetlenül cukor- és magas vérnyomásos betegek lesznek. Mi történik ennek megelőzésére? A mindennapi testnevelés bevezetésén kívül semmi.

Joó Tamás: Mi eddig csak a dohányzásról beszéltünk, de az egészségtelen táplálkozás mögött is ott van egy óriás, az élelmiszeripar, a mozgásszegény életmód mögött a szórakoztatóipar. Gyakorlatilag ugyanazokat a technikákat, taktikát alkalmazzák, mint a dohányipari óriások.

Joó Tamás

Közgazdász, egészségpolitikai szakértő. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának adjunktusa, hazai és nemzetközi finanszírozású projektek előkészítésében és végrehajtásában vesz részt. 2010 óta foglalkozik a dohányzással kapcsolatos társadalmi, egészségügyi, szabályozási és gazdasági területek vizsgálatával és kutatásával.

Pénzes Melinda, PhD

Általános orvos, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos, az egészségtudományok doktora, egyetemi oktató. 15 éve vesz részt a dohányzással kapcsolatos független hazai és nemzetközi tudományos kutatásokban. Fő területe a serdülőkori dohányzás megelőzése, valamint az új típusú dohány- és nikotinos termékek használatának epidemiológiája, motivációi és egészségügyi hatásai.

Bodrogi József

67 éves okleveles közgazdász. A Tobacco Economic vezető szakértője. diplomáit a Budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (1978), a Regensburgi Egyetemen (1991) és London School of Economics /University of York (1992) szerezte. Az egykori válogatott asztaliteniszező 35 éve foglalkozik az egészséggazdasági területtel.