A szélerőművek újbóli engedélyezése Magyarország helyreállítási és ellenállóképességi (RRF-) tervének brüsszeli elfogadásával szinte biztossá vált – fogalmazott az Energiaklub Feltámad a szél - A szélenergia hasznosítási lehetőségei Magyarországon című minapi konferenciáján Méhes Martina, a környezetvédő szervezet szakmai és ügyvezető igazgatója. Nálunk 2011 óta nem épült új szélerőmű. Sőt, 2016-től már csak a településhatártól számított 12 kilométeren kívül létesülhetne. Ilyen terület viszont Magyarországon nincs. Az építkezés tehát gyakorlatilag lehetetlen. Ilyen szigorú szabályozás sehol a világon nincs – tette hozzá. Miközben a korábban települt, ma már elavult hazai szélerőművek termelési adatai még mindig Európa élvonalába tartoznak, azóta a leghatékonyabb berendezéseket a Magyarországhoz hasonló, viszonylag csendesebb térségekre fejlesztették ki. Így a beruházás ma már állami támogatás nélkül is megéri. A szélerőművek nem csak az energiabehozatalt csökkentik, de vidéki munkahelyeket is teremtenek. Szerinte a területet alig igénylő szélerőművek kitűnően kapcsolódhatnának a hazai mezőgazdasághoz.
A változtatás társadalmi vitája januárban indulna – tolmácsolta az Energiaügyi Minisztérium (jelen nem lévő) képviselőinek üzenetét Pej Zsófia, a civil szervezet programvezetője. A tárca összhangba hozná a befektetői és a lakossági érdekeket, bár az Energiaklub a kettő között nem lát ellentétet. A magyar kormány az RRF-tervben kilátásba helyezte, hogy a jelenleg 12 kilométeres védőtávolságot az európai gyakorlathoz igazítja. Az Energiaklub e tekintetben fél, legfeljebb 1 kilométert, felső határként pedig 4,5 megawattos (MW) teljesítményt és 160 méteres magasságot javasol. A hatékonyabb szélerőművek tehát nagyobbak lesznek.
Az Energiaklub által megkérdezett települési polgármesterek 57 százaléka azt sem tudta, hogy ma nem épülhet szélerőmű, 58 százalék ezt nem helyeselte, 55 százalék szerint pedig képviselőtestületük feltételekkel támogatná a beruházást. A legfontosabb feltétel, hogy az önkormányzatnak ne kerüljön pénzébe, ne hallatszódjon a zaj és ne létesüljön természetvédelmi terület 1 kilométeres körzetében. A legtöbben az 1 kilométeres védőtávolságot tűrnék el. Bár az 500 méter kevesebb szavazatot kapott, a most messze legtöbb szélkelepnek otthont adó Észak-Dunántúlról, tehát ahol már ismerik és megszokták az egységeket, kiemelkedően sokan támogatták a lehetőséget. Onnan, ahol már most üzemel ilyen áramtermelő, semmilyen panasz nem érkezett. Kérdésre a programvezető megemlítette, hogy mérik a zaj- és egészségügyi hatást, de ezt nem tartja jelentősnek. Lőrincz György, Jánossomorja polgármestere mindazonáltal jelezte, hogy a közeli pontokon a lapátok surrogó hangja igenis hallható. Igaz, ez - akár a vonatközlekedéshez hasonlóan - megszokható. A nyugati határ menti település vezetője várja a befektetőket, akikkel folyamatosan tárgyal.
2011-ig (a szociálliberális kormány alatt kiírt pályázat nyomán) Magyarországon 330 MW-nyi szélerőmű épült - emlékeztetett Magyar László, a szervezet szakértője. Azóta a fejlődés megállt. Az elmúlt évtized során ugyanakkor Európa-szerte az egységek termelési képessége 9 ezer MW-ról 173 ezer MW-ra, vagyis húszszorosára ugrott. A beruházási költség csökkent, a hatékonyság nőtt. Egy 3 MW-s szélturbina telepítése egy-másfélmilliárd forint, ami kilowattóránként 15-30 forintos árameladási árral számolva évi száz-kétszázmillió forintot hoz. Bár a legjobb szél kétségkívül a Kisalföldön fúj, Magyarország adottságai Európában közepesek, illetve a szél Észak-Nógrád és Észak-Borsod kivételével szinte mindenütt hasznosítható. Az esetleges madárpusztulások a szakértő szerint a hely és az üzemidő jó megválasztásával kiküszöbölhetők, amiként adott bevonattal a denevérek is távol tarthatók. A szélerőművek az energiarendszer egyensúlyát is növelik, amennyiben a naperőművekkel szinte pontosan kiegészítik egymást.
Az egységek csökkentik az energiabehozatali szükségletet, így határainkon túl mérséklik a szén- és gázégetést – ismertette felméréseik eredményét Mezősi András, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiakutató Központ munkatársa. A szélerőművek hűtik az áramárakat is. A közhiedelemmel szemben, felméréseik alapján a szélerőművek számának növelésével nem szükséges további, a változékony termelést kiegyensúlyozó, hagyományos erőművet készenlétben tartani.
Munkácsy Béla, az Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, valamint hallgatója, Faltusz Donát előadásaikban a hazai szakemberek szélerőműellenes érveit cáfolták. A Clever nevű nemzetközi szervezet szerint Magyarország területe 2050-ig akár 8500 MW-nyi szélerőmű befogadására is alkalmas. Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke főképp az ügyintézési akadályokra figyelmeztetett, amelyek könnyítését sürgette.
Csikorogva fordul a kormánykerék
Megfigyelők szerint a szélerőműtelepítéseket elsősorban maga Orbán Viktor ellenzi, aki még októberi parlamenti megszólalásai során is bírálta a megújulóalapú termelést, hevesen cáfolva, hogy a kormány kedvező döntést hozott volna az ügyben. Bár a téma előző felelőse, Palkovics László korábbi technológiai és ipari miniszter sokáig szintén a telepítés elleni, fura érveket sorolta – például azt, hogy a hazai adottságok a napenergia-hasznosításra kedvezőbbek -, távozása előtt látványosan szélerőmű-pártivá vált. Bár Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ennek kapcsán elismerte, hogy az ügy megosztja a kormányt, a kabinet 2300 milliárd forintos EU-támogatás fejében mégis nyilvánosan hitet tett a telepítések újbóli engedélyezése mellett. Lantos Csaba új energiaügyi miniszter a látszólagos ellentmondást parlamenti meghallgatásain olyképp hidalta át, hogy csak kiegészítő mennyiségű, legfeljebb 1000 MW-nyi szélerőmű telepítését támogatja. A szélturbinák ellen felszólaló, elsősorban kormányközeli elemzők gyakorta a változékony termelésű egységek befogadhatósága miatti hálózati fejlesztéseket hiányolják. A kormány ugyanakkor a beérkező EU-támogatások jó részét erre fordítaná. A tőzsdei áramáremelkedésekért sokan a szélcsendesebb német időjárást okolják. Igaz, áresésekkor a zöldek hangja erősödik. Többen felróják az elhasznált turbinalapátok nehéz újrahasznosíthatóságát is, de sokak szerint idővel ez is megoldódik. Az Energiaklub-konferencián az esetleges hátrányok nem vagy csak érintőlegesen kerültek szóba.
