A koszovói Merdare határátkelőnél péntek délelőtt átnyújtották a KFOR képviselőinek Belgrád azon kérését, hogy tegyék lehetővé a szerb biztonsági erők korlátozott létszámban való visszatérését a szerbek lakta észak-koszovói településekre. Bár Aleksandar Vucic államfő a minap már előállt ezzel az igényével, a térségben állomásozó békefenntartók jóváhagyása nélkül ez nem történhet meg. A belgrádi kormányzat csütörtök este döntött arról, hogy kérni fogja a NATO koszovói békefenntartó erőinek (KFOR) parancsnokától, engedélyezze „több száz, legfeljebb ezer” szerb katona és rendőr visszatérését Koszovóba. A döntést Vucic jelentette be, a Reuters hírügynökség szerint hozzátéve, hogy „nem számít pozitív válaszra”.
Kérésében Szerbia az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozott, amely alapján elviekben engedélyt kaphat arra, hogy a határátkelőkön, az ortodox keresztény vallási helyeken és a szerb többségű észak-koszovói területeken állomásoztasson bizonyos számú szerb katonát és rendőrt. Gyakorlatban azonban aligha kapja meg a jóváhagyást, nem véletlen, hogy Belgrád most először vetette ezt fel, amióta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata véget vetett az 1998-99-es koszovói háborúnak.
Amint lapunk is beszámolt róla, az elmúlt évben több ízben robbanásközeli helyzet alakult ki a szerb-koszovói viszonyban, a jelenlegi szerb kérés is a koszovói hatóságok és az észak-koszovói szerbek közötti feszültségek újabb kiéleződése közepette fogalmazódott meg.
Pristina azonnal kifogást emelt.
"Szerbia és vezetője, Vucic, nagyon jól tudja, hogy a szerb hadsereg jelenléte Koszovó területén 1999. június 12-én egyszer és mindenkorra megszűnt" – reagált a koszovói parlamentben csütörtökön este Vjosa Osmani államfő. Hozzátette: "Mindannyian tanúi vagyunk annak, hogy Szerbia folyamatosan fenyegeti Koszovót."
A fenyegetőzés és vádaskodás azonban kölcsönös Belgrád és Pristina között, Albert Kurti nacionalista kormányfő és Vjosa Osmani koszovói elnök 2021 tavaszi hivatalba lépése óta pedig még inkább fokozódott. Korábban, még 2013-ban a felek megállapodtak egy, az Európai Unió által közvetített párbeszédben, de kevés előrelépés történt. Nemcsak Brüsszel erőfeszítései bizonyultak hiábavalónak, Washington sem tudott eredményt felmutatni, és mára a koszovói-szerb feszültség a Balkán legforróbb, a fegyveres konfliktus kockázatát is magában hordozó gócává vált.
Vucic KFOR-hoz intézett kérése minden bizonnyal nem fog javítani a helyzeten. Amint azt a Danas szerb napilapnak nyilatkozó Natan Albahari, a Szabad Polgárok Mozgalmának képviselője hangsúlyozta, az ENSZ BT 1244. számú határozatának 2. melléklete leszögezi, a szerb katonaság kizárólag azzal a céllal térhet vissza Koszovóba, hogy aknákat semlegesítsen és őrséget tartson fenn a volt Jugoszlávia határátkelőin Észak-Macedónia és Albánia irányába. Az ellenzéki politikus szerint Vucic „feszültséggerjesztő kérését” nyilván elutasítják, Szerbia pedig tönkreteszi a kapcsolatát kulcsfontosságú európai partnereivel. Vucic célja ezzel is csak az, hogy „figyelemfelkeltő címekkel adja el magát a kormányközeli médiában, és ezzel erősítse szavazóbázisát” - állította Albahari.
