Európai Unió;Oroszország;szankció;

- Elfogadták az Oroszország elleni kilencedik szankciós csomagot, megszavazta Orbán Viktor is

Még 200 orosz személyt és jogi entitást sújtanak az Európai Bizottság múlt heti javaslata alapján az eddig szankcionált 1,241 személy és 118 jogi entitás mellett.

Az EU-tagországokat tömörítő Európai Tanács pénteken hivatalosan elfogadta a kilencedik uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben, válaszul az Ukrajna ellen indított háborúra.

Büntetőintézkedésekkel ebben a körben 200 orosz személyt és jogi entitást sújtanak az Európai Bizottság múlt heti javaslata alapján az eddig szankcionált 1,241 személy és 118 jogi entitás mellett. Amire nem vonatoznak a szankciók, azok az orosz élelmiszeripari termékek, az EU ugyanis nem akarja tovább mélyíteni a világot fenyegeti élelmiszerválságot. 

A megszorító intézkedések az orosz gazdaságot és a háborúért, annak támogatásáért felelősöket veszik célkeresztbe, hatályuk alá esnek  az orosz védelmi ipart támogató cégek, politikusok és pártokra, civilek elleni orosz rakétatámadások, ukrán gyermekek elrablásának felelőseire, két újabb orosz bank, négy orosz műsorszolgáltató működését pedig betiltják az EU-ban. Exportellenőrzéseket és korlátozásokat vezetnek be, a kettős, polgári és katonai felhasználású termékekre, vegyi anyagokra, idegmérgekre, elektronikai és informatikai eszközök alkatrészeiere, valamint megtiltja az orosz bányászati ágazatba történő új beruházásokat.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren üdvözölte a megállapodás elfogadását.

Ahhoz, hogy elfogadják, a kilencedik szankciókörre Orbán Viktornak is rá kellett bólintania. Ez annak ellenére történt meg, hogy a magyar kabinet menetrend szerint az úgynevezett „brüsszeli szankciókra” hárítja a felelősséget a Magyaraországon EU-listavezető inflációért és általában a gazdasági válságért a békére felszólító meglehetősen üres szólamok mellett. 

Az Európai Ügyészség közleménye szerint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentése alapján az uniós költségvetést megkárosító csalás gyanúja merült fel María Szpirákival szemben a képviselői pótlék kezelésével összefüggésben. Ennek a vizsgálatnak azonban nincs köze a Katargate-hez.