Miközben itthon még csak elvi lehetőség, hogy Magyarország részesüljön az uniós helyreállítási alapból, a cseh kormány már konkrét döntéseket hozott arról, mire költsék a pénzt. A cseh gazdaság 1,2 milliárd euróval nagyobb összeget is kaphat az eredetileg tervezettnél. Ugyan a RepowerEU finanszírozási programját eredetileg azért hozták létre, hogy enyhítsék a koronavírus-járvány negatív hatásait az uniós tagállamok számára, a háború kitörése óta jelentősen megváltoztak a prioritások és már az a legfőbb cél, hogy az egyes tagállamok minél függetlenebbé váljanak Oroszországtól energiaügyi szempontból. Ez egybecsengett a december végén záruló cseh soros uniós elnökség érdekeivel, hiszen annak legfőbb prioritása épp az energiafüggetlenség felgyorsítása volt.
Eredetileg 7,3 milliárd eurónyi fejlesztési pénzt szántak Csehországnak a vissza nem térítendő támogatásból és hitelből összeálló helyreállítási alapból, ez azonban további 1,23 milliárd euróval egészülhet ki, értesült a Deník N című lap. A koronavírus utáni gazdasági helyreállítást ugyanis további 576 millió euróval támogatják, az energiafüggetlenség elősegítését pedig 659 millióval.
Ahhoz, hogy a köztársaság valóban további pénzt kaphasson a programból, aktualizálnia kell nemzeti gazdaságélénkítési tervét. Petri Fiala kormánya jelenleg is tárgyalja az új szöveget. Az egyik lehetőség az, hogy új projekteket vesznek fel a programba, miközben nem változtatják meg a terv eredeti célkitűzéseit. Ám nagyobb módosításokra is van lehetőség, sőt, a terv új résszel is bővíthető.
A prágai Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felelős a nemzeti gazdaságélénkítési terv kidolgozásáért, amely más tárcák javaslatai alapján már 26 projektet választott ki, összesen 3,3 milliárd euró értékben. A minisztériumoknak ezután menetrendet állítanak fel az egyes projektek megvalósítására" – mondta el a Hospodárské Novinynak Marian Piecha, uniós alapokért felelős helyettes megbízott.
Mint a Deník N cseh kiadása által megszerzett kormányzati dokumentumból kiderül, a kormány a pénz nagy részét a gázról a megújuló energiára való átállásra kívánja fordítani az alacsony jövedelmű háztartások számára. Jelentős összeget szán továbbá a turisztikai ágazat átalakításába. A tervek között szerepel továbbá az ország kiberbiztonságának erősítése is.
A legdrágább projektek közé tartoznak azok, amelyek célja az orosz gáztól és olajtól való függőség csökkentése. Ezzel kapcsolatban igen fontos szerepet szánnak a Stork II gázvezetéknek. Ez Csehországot és Lengyelországot kötné össze, s Prága így a lengyel cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálokhoz is hozzákapcsolódhat. A kormányzat szerint a projekt előkészítése előrehaladott állapotban van, és a vezeték 2026-ra már működőképes lehet, ha a következő hónapokban megszületik a beruházásról szóló döntés. A gázvezeték ötlete egyébként nem új, s az energiaválság arra késztette a két országot, hogy felújítsák a régi terveket. Szeptemberben Jozef Síkela cseh ipari miniszter és Anna Moskwa lengyel éghajlatvédelmi és környezetvédelmi miniszter levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben a brüsszeli testületet az építkezés finanszírozására kérték. A két országot jelenleg a Stork vezeték köti össze, amely alacsony kapacitással rendelkezik, és csak egy irányba, a Cseh Köztársaságból Lengyelországba teszi lehetővé a gáz áramlását. A cseh gázszolgáltatók az orosz gázt többnyire közvetítőkön keresztül vásárolják, nem közvetlenül a Gazpromtól.
Prágai érvelés szerint ez az összeköttetés a gázszállítás költségeinek csökkenését eredményezi, és ezáltal a fogyasztóknak is kevesebbet kell majd fizetniük az energiáért. Az építési költségeket összesen 330 millió euróra becsülik. A kormány emellett európai pénzből szeretné kifizetni az RWE Gas Storage-tól 308 millió euróért megvásárolt gáztárolókat. A fő cél az, hogy a cseh szükségletek kielégítésére elegendő gáz álljon rendelkezésre.
Az Oroszországtól való energiafüggetlenséget elősegítő egyéb nagy projektek közé tartozik az Olaszországból induló TAL kőolajvezeték kapacitásának évi négymillió tonnával való növelése. Ez a mennyiség már biztosítaná a cseh piac számára szükséges orosz olaj teljes kiváltását. December elején Síkela miniszter a Twitteren jelentette be, hogy a vezeték összes részvényesének jóváhagyását megszerezték a projekthez. A csővezeték átalakítását 2025-re kell befejezni, Csehországnak ekkorra kell függetlenné válnia az orosz kőolajszállítástól, amely jelenleg a Barátság-vezetéken zajlik. A munkálatok költsége mintegy 610 millió euró.
Sok szakértő azt kifogásolja, hogy nincs nyilvános vita az elképzelésekről. Tereza Vohryzkova, a környezetvédő Duha Mozgalom képviselője szerint a fő gond az, hogy a kormány nem kommunikálja nyilvánosan a terv aktualizálásával és az esetleges hitelekkel kapcsolatos céljait és projektjeit.
Megaprojektet terveznek Brnóba
A tervezett beruházások listáján szerepel annak a forróvíz-vezetéknek az építése, amely a Dukovany atomerőműből indulna Brnóba. A második legnagyobb cseh város így a központi gázfűtést melegvizes fűtésre cserélné. Az erőmű számára azonban nehézséget jelent a szakítás Oroszországgal, mert fontos beszállítói közé tartozik az orosz TVEL vállalat. Mindenesetre rendkívül bonyolult és költséges projektről van szó. Csak a dokumentáció elkészítése mintegy 20 millió euróba kerül, a teljes költség pedig az ötmilliárd eurót is elérheti, maga az építkezés körülbelül tíz évig tartana.
Mint a Deník N megjegyzi, az ötlet már a nyolcvanas években felvetődött. Az elképzelések 2008-ban öltöttek konkrétabb formát, amikor megvalósíthatósági tanulmányt készítettek, de két évvel később az előkészítést leállították. Brno idén, az ukrajnai orosz háború kitörése után elevenítette fel az ötletet. A távhővezeték megépítésének tervét Petr Fiala miniszterelnök kezdettől fogva támogatta. Szerinte ez a projekt "pontosan abba az irányba megy, amelyet a kormány az energiaágazat deruszifikációja terén kitűzött maga elé". Mint fogalmazott, „az Oroszországtól való függőség és az ország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése szempontjából kulcsfontosságú az atomenergia és a megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatása. A vezeték esetleges megépítése ezért több szempontból is értelmes projekt" - mondta Fiala.
A Dukovanyból induló vezeték 42 kilométer hosszú lenne. Az igazgató, Petr Fajmon szerint a brnói távfűtőmű 100 000 háztartást lát el, tehát mintegy negyed millió ember számára biztosítják a fűtést. A vállalat jelenleg 80 százalékban orosz gázt használ, a hő 20 százalékát pedig hulladékégetéssel állítják elő. Ha megépülne a hővezeték, az orosz gáztól való függőség idővel nullára csökkenne.
Oldrich Sklenár, a Nemzetközi Ügyekért Egyesület munkatársa azonban rámutat, hogy az elképzelésnek számos gyenge pontja van. "A legnagyobb gond az ár/érték arány. Nem kétlem, hogy a javasolt műszaki megoldás megvalósítható. De hasonló hatás érhető el más intézkedések korábbi kombinálásával, alacsonyabb költséggel és kisebb kockázattal" - mondta el a Deník N-nek.
