Csaknem 20 százalékkal csökkent a felajánlott adományok mennyisége a tavalyi évhez képest a különböző karitatív szervezetek gyűjtésein. Ezzel párhuzamosan a segítséget kérők száma jelentősen nőtt – derült ki lapunk körkérdéséből. A Népszava által megkeresett szervezetek munkatársai kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy ennek egyik fő oka az infláció és a válság, amely hatással volt egyéni élethelyzetekre, lehetőségekre. Nem feltétlenül az adományozási szándék csökkent, sokkal inkább az adományozók lehetőségei szűkültek be.
– Az adventi időszak adománygyűjtés szempontjából a legkiemelkedőbb – mondta érdeklődésünkre Miha Tamás, a számos nonprofit szervezet forrásteremtését segítő Magyar Fundraising Akadémia szakmai vezetője. – Éves szinten a folyamatosan kampányoló szervezetek adományainak 30-40 százaléka, másoknál 80-90 százaléka ilyenkor érkezik be. Az idei nehéz év volt, lehetett érzékelni pár százalékos visszaesést azoknál is, akikkel közvetlenül tartották a kapcsolatot a különböző szervezetek, és ösztönözték is őket az adományozásra. A passzívabb alapítványokhoz viszont érezhetően kevesebb felajánlás futott be.
A Baptista Szeretetszolgálat tapasztalatai is arról árulkodnak, hogy csökkentek az adományok idén. A rászorulóknak gyűjtött cipősdoboz akciójuknál kiderült, hogy jelentős különbség alakult ki a főváros és a vidék között. Budapesten nem vagy csak alig csökkent az adományozási hajlandóság, míg vidéken drasztikusat esett. Bögös Edit, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa lapunknak elárulta, az idei évben örülnek, ha 35 ezernyi cipősdoboz összejön, míg a korábbi években 50 ezer körül volt ez a szám.
– Nem csak a dobozok száma kevesebb, a segítséget kérők aránya is ugrásszerűen megnőtt. Míg tavaly körülbelül 70 ezer ember igényelt adományt, idén ez a szám már 110 ezer, ami azt jelenti, hogy most olyanok is kérnek, akik eddig adtak. „Mégis az a legmegdöbbentőbb, hogy egy fővárosi iskola tanítónője is felkeresett minket, hogy segítséget kérjen. Idén már nem tudta maga megoldani, hogy meglepje a halmozottan nehéz helyzetben élő gyerekeket. 17 éve dolgozom ezen a területen, vidéken nem egy alkalommal láttam hasonlót, de Budapesten még sosem” – árulta el.
Romhányi Tamás, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője szintén arról számolt be, hogy körülbelül 15 százalékos visszaesést tapasztaltak a tartós élelmiszerek gyűjtése során. Az „Adni Öröm” akciójuk esetében az önkénteseink 143 üzletben arra kérik a vásárlókat, hogy tartós élelmiszerekkel segítsék a rászorulókat. – A tavalyi évben 188 tonnát gyűjtöttünk, idén 97 tonnánál tartottunk a hat napos akció negyedik napján. A háború kirobbanása után volt már egy óriási adományozási hullám, sokan megmozdultak, segítettek, ám azt tapasztaljuk, hogy az év végére kicsit elfáradtak az emberek. Továbbá az infláció, a rezsinövekedés is egész biztos jelentősen visszafogja a felajánlható mennyiséget.
Ugyancsak visszaesésről számolt be a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amely az országban keletkező élelmiszerfeleslegből gyűjt, és azt juttatja el a rászorulókkal foglalkozó szervezetekhez. Nagygyörgy András, a szervezet külső kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta, bár az év eleji 406 bolttal szemben mostanra már 620 áruházba látogatnak el naponta, mégsem nőtt a várt mértékben a nélkülözőknek kiosztható élelmiszer mennyisége. – Ez tudatosabb, költséghatékonyabb működést feltételez a boltok részéről. Például a lejárat előtti napokban csökkentett áron próbálják eladni a termékeket, míg korábban ezeket nagyobb valószínűséggel ajánlották fel az élelmiszerbanknak. „Nemrég volt egy három napos akciónk, ahol a lakosság is felajánlhatott tartós élelmiszert. A helyzetet jól mutatja, hogy tavaly 348 tonnát gyűjtöttünk, idén viszont csak 241 tonna gyűlt össze, ami majdnem egyharmados visszaesés”. Szerinte ugyanakkor nem az adományozási hajlandóság csökkent, vagyis nem az adományozók száma lett kevesebb, hanem az általuk felajánlott élelmiszer mennyisége. – Feltehetőleg ebben az egyéni lehetőségek is benne vannak, másrészt itt jelentkezhetett, hogy bizonyos termékek esetén vásárlási stopot vezettek be az áruházak, mint például a lisztre, olajra, így sokan ezekből már nem tudtak felajánlani – mondta Nagygyörgy András.
„A bogarakkal, rovarokkal többet törődnek, mint a szegény emberrel” – Ózd mellett a rászorulók már puszta kézzel ássák ki a földből a szenet, amellyel fűtenekA Magyar Református Szeretetszolgálat tapasztalatai is azt mutatják, hogy csökkent az adományozott mennyiség, viszont a segítséget kérőké megsokszorozódott – mondta Dobis-Lucski Zsófia kommunikációs vezető.
– Különösen megemelkedett a tűzifát kérelmezők száma, de sajnos nagy számban érkeznek hozzánk élelmiszercsomag-igénylések is. A korábbiakhoz képest sokkal több intézmény kér tőlünk segítséget, iskola és szociális intézmények, de a kisebb, rászorulókat támogató civil szervezetek is megjelentek a kérelmezőink között – árulta el Dubis-Lucskos Zsófia.
Pest megye is felzárkózott
– Idén azt tapasztaltuk, hogy az emberek már októberben-novemberben elkezdtek a karácsonyi időszakra gondolni, korábban ez nem volt ennyire tudatos a rászorulók részéről. Továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezik a legtöbb kérelem a szervezetünkhöz és „bár talán nem gondolnánk, de Pest megyéből is szintén sok megkeresést kapunk” – fogalmazott Barta Ágnes, a Magyar Vöröskereszt kommunikációs vezetője.
