;

képzőművészet;Jean-Michel Basquiat;Albertina;

- A feketékért festett – Basquiat-retrospektív Bécsben

Az Albertinában rendezett Basquiat-tárlaton egyszerre elevenedik meg a nyolcvanas évekbeli New York graffiti-kultúrája, társadalmi villongásai és egy ambiciózus művész felemelkedése.

Jean-Michel Basquiat kétségkívül a nyolcvanas évek egyik egyik legmeghatározóbb festőművésze, akinek karrierje egy igazi sikersztori. A magyar közönség az alkotót leginkább a művészeti albumokból és a Julian Schnabel rendezte 1996-os Basquiat (magyarul: A graffiti királya) című filmből ismerheti. Utóbbi alkotás nyomon követi, hogyan került a huszonéves művész a graffiti világából egyenesen a galériák és a magas művészet birodalmába, majd lett a korszak ikonikus művészének, Andy Warholnak a barátja és alkotótársa. A bécsi Albertinában ősszel nyílt Basquiat tárlat is arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az alkotó munkásságát, miközben szót ejt az életéről is.

Mindezt pedig teszi izgalmasan, hiszen rögtön az első teremben egy hatalmas Basquiat-portré fogad minket, melyet maga Andy Warhol készített. A nagy méretű polaroid fotó mellett pedig további képek sorakoznak, melyeken a korabeli New York társadalmi és kulturális élete elevenedik meg. Merthogy mi is történt New Yorkban ekkortájt? Egyrészt rakétagyorsasággal szárnyalt a gazdaság, a társadalomban pedig új réteg jelent meg, az úgynevezett yuppie-k, akik közül az egyre bővülő művészeti piac vásárlói is kikerültek. Mindeközben a rasszizmus mindennapos probléma maradt – hiába szüntette meg a faji szegregációt az 1964-es Civil Rights Act –, a feketéknek a rendőri erőszakkal is számolniuk kellett, főleg hogy Ed Koch, New York akkori polgármestere engedélyezte azt a graffitisek ellen. Mindennek súlyos következményei lettek, Michael Stewart afroamerikai graffitist 1983-ban a rendőrök olyan brutálisan megverték, hogy belehalt a sérüléseibe.

Basquiat pedig reagált erre: az esetet még abban az évben megfestette, míg a rendőri alakok több képén is fenyegető és eszelős tekintetű figurákként jelentek meg, melyekből párat a bécsi tárlaton is láthatunk. A Harcosok (Warriors) című sorozatában pedig az afroamerikai férfit tette képei főszereplőjévé. Kezébe nyilat, kardot vagy lándzsát festett, a fejére pedig kör alakú, tüskés motívumot, mely egyszerre idézi meg a töviskoronát és a babérkoszorút, így tüntetve fel őt mártírként vagy hősként. Basquiat művein a fekete alakok pedig szinte kitöltik a képet, olykor koronát is viselnek, mely a művész egyik meghatározó motívuma.

A munkák persze tobzódnak a képi elemekben. Az alakok körül sokatmondó szavak, nevek, hiányos és áthúzott feliratok tarkítják a vásznat, míg az okkersárga, fekete, világoskék és tűzpiros színek vibrálóvá teszik az alkotásokat. Basquiat az anyaghasználat terén is kísérletezett, a tárlaton láthatunk talált tárgyakból készült alkotásokat, például egy ajtófélfát, melyet teljes egészében szétfestett.

Művészetében egyszerre jelenik meg a nyugati kultúra, annak szimbólumai és márkajelzései, valamint a tradicionális afrikai művészet, mely kapcsolatba hozható Basquiat afro-karibi származásával. Emellett nagyban hatottak rá a fekete példaképek, a zenében Charlie Parker, a sportban Muhammad Ali, akikre nyíltan vagy burkoltan utal a vásznakon. Más képeken az emberi test szervei, csontjai kapnak szerepet, mely a művész anatómiai érdeklődésének köszönhető.

A tárlaton még szó esik Andy Warholról is, akivel Basquiat 1982-ben ismerkedett meg Bruno Bischofberger svájci műgyűjtőn keresztül. Warhol a fiatal művésznek barátja, támogatója és apafigurája lett, a Factory nevű stúdiójában pedig több mint százötven festményt készített vele közösen, melyekből egyet az Albertinában is kiállítottak.

A kapcsolat azonban nem tartott sokáig, Warhol 1987-es halála után Basquiat depresszióba süllyedt, és bár lendületesen dolgozott, a drogfüggőségét nem tudta megállítani. Hogy leszokjon, 1988-ban Hawaii-ra utazott, mivel a szigeten nem lehet anyaghoz jutni. New York-ba visszatérve azonban a huszonhét éves művészt holtan találták a lakásán drogtúladagolásban.

Ki tudja, milyen sikereket ért volna el, ha életben marad. A művei azonban továbbra is elementáris erővel hatnak, az afroamerikaiak elnyomott helyzetével kapcsolatos mondanivalójuk pedig sajnálatos mód továbbra is aktuális maradt.

BASQUIAT. The Retrospective. Albertina, Bécs, Albertinaplatz 1. Megtekinthető január 8-ig.

Elődje, Hoppál Péter február 1-jétől kormánybiztosként folytatja.