A beszámolók szerint másnap reggel a diáklányok egy része mégis megpróbálkozott bejutni az intézményekbe, ám a bejáratoknál visszafordították őket. Jogfosztottságukkal szembesülve néhányan elsírták magukat, mások feldühödtek, és tüntetni kezdtek. A kelet-afganisztáni Dzsalálábádban, a Nangarhar Egyetem orvosi karának campusán többtucatnyi nő tiltakozott a kitiltásuk ellen, a videók tanúsága szerint férfi hallgatótársaik csatlakoztak hozzájuk, akik szolidaritásból távol maradtak az aznapra meghirdetett írásbeli vizsgáról. Az indulatokat alighanem fokozza, hogy kevesen hiszik átmenetinek az intézkedést.
„A tálibok a nők közéletből való kiszorításáról szóló minden egyes nőellenes rendeletükről azt mondták, hogy azok »ideiglenesek« vagy »további rendelkezésig érvényesek«. Ez a félrevezető nyelvhasználat a várt belföldi és nemzetközi felháborodás tompítását szolgálja. Mostanra azonban már tisztában vagyunk vele, hogy ez mit jelent: kiismertük a tálibokat és a hazug módszereiket” – mutatott rá lapunknak az afgán Sahar Fetrat, a Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet nőjogi kutatóasszisztense. Az iszlamisták például a lányok középiskolai oktatásának szünetelését is „átmenetinek” mondják, holott az másfél éve majdnem folyamatosan tart. Márciusban a diáklányokat ugyan visszaengedték a tanintézményekbe, de csak néhány órára, miután az Afganisztánt uraló szélsőségesek meggondolták magukat, és visszavonták az erről hozott döntésüket.
A tálibok vezetői tavaly augusztusi hatalomátvételüket követően még azt bizonygatták, hogy megváltoztak, és nem kívánják visszaállítani az 1996-tól a 2001-es amerikai bevonulásig fennálló rémuralmukat. A mozgalom szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid még azt is megígérte, hogy tisztelni fogják a nők jogait, igaz, azt is megjegyezte, hogy az „iszlám normáinak” megfelelően. Csakhogy a szélsőséges iszlamisták vallásértelmezése alapján már akkor sejteni lehetett, hogy sötét jövő vár az afgán nőkre.
Első intézkedéseik között a női köztisztviselőket tiltották el a munkavégzéstől, majd fokozatosan szorították ki őket a társadalmi életből. Idén májusban már az utcai burkaviseletet is előírták, és a női tévébemondókat is arcuk eltakarására kötelezték. A múlt hónapban pedig már a közparkokból és tornatermekből is kitiltották a nőket.
Az afgán nők egyetemekről való kiszorítása általános nemzetközi felháborodást váltott ki; az ENSZ, az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett például a tálibokkal viszonylag jó viszonyt ápoló Katar és Pakisztán is tiltakozását fejezte ki a lépés miatt.
Nida Mohamed Nadim, a tálibok „felsőoktatási minisztere” azonban Twitteren visszautasította a nemzetközi kritikákat. A tárcavezető – a vallás széles körben elfogadott értelmezéseinek ellentmondva – azt állította, hogy az iszlám nem engedi a nők taníttatását. Az afgánok túlnyomó többsége azonban másképp vélekedik: az Asia Foundation 2019-es felmérése szerint 86,6 százalékuk támogatja, hogy a nők ugyanúgy hozzáférhessenek az oktatáshoz, mint a férfiak.
A tálibok kitiltják a nőket az egyetemekről