Oroszország kész tárgyalni az ukrajnai háborúban érintett valamennyi féllel - jelentette ki a Rosszija 1 állami televíziónak adott interjújában vasárnap az orosz elnök, miközben azzal vádolta Kijevet és nyugati szövetségeseit, hogy ők azok, akik "elutasítják" a tárgyalásokat. Putyin csütörtökön, egy nappal Volodimir Zelenszkij ukrán elnök washingtoni látogatása után is azt mondta, Moszkva "törekedni fog" a háború befejezésére, s ez nyilvánvalóan magában foglal majd "valamilyen tárgyalást”. John Kirby, a Fehér Ház szóvivője szerint Putyin eddig "semmi jelét nem mutatta annak, hogy hajlandó lenne tárgyalni" a háború befejezéséről.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter december első felében hangsúlyozta, egyre több bizonyíték van arra, hogy a nyár óta hadszíntéri kudarcok sorát elszenvedő Oroszország széles körű, új offenzívát tervez. Úgy vélte, erre februárban kerülhet sor, amikorra befejeződik az októberben besorozott 300 ezer katona mintegy felének a kiképzése, s hozzátette további orosz mozgósításokra számít. November eleje óta az orosz sajtóban visszatérő téma volt, hogy az új év új mozgósítási hullámot hozhat. Putyin elnök pedig múlt szerdán, a védelmi minisztérium kollégiumának tanácskozásán közölte, semmi sem korlátozhatja a fegyveres erők finanszírozását és ellátását a legkorszerűbb fegyverekkel, felszereléssel.
Ennél is figyelemre méltóbb volt, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter a hadsereget érintő reformokat jelentett be a háború kellős közepén, lényegében beismerve, hogy az orosz haderő súlyos problémákkal küzd. Mint azt a Meduza orosz ellenzéki hírportál írta, a tervek között szerepel, hogy a szerződéses állománynak a jelenlegi 290 ezer helyett már december végére el kellene érnie az 521 ezer főt – nyilván a sorkatonai szolgálatra behívottak szerződéses állományba vonásával, hogy mielőbb a frontra küldhetők legyenek. Ezzel együtt az orosz hadsereg aligha tudja ledolgozni a kezdettől meglévő létszámbeli hátrányát – vélte a Meduza. A szerdai bejelentés szerint döntés született öt új lövész-, illetve deszantos hadosztály, valamint további tüzér- és repülős ezredek megalakításáról is. Az amerikai Háború Kutató Intézet (ISW) szerint azonban valószínűtlen, hogy a Kreml akkora hagyományos haderőt alakítson ki záros határidőn belül, amely befolyással lehet az ukrajnai háború kimenetelére.
Az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára, Olekszij Danilov csütörtökön kijelentette, hogy információik szerint a Kremlben egy általános mozgósítás elrendelését is mérlegelik. Ugyanakkor rámutatott, hogy a szeptemberi, 300 ezer fős behívásokkal sem sikerült változtatni a harctéri helyzeten. Herszon megye nyugati részének elvesztése óta az oroszok a donyecki frontra, azon belül is főleg az ukrán kézen lévő Bahmut ostromára vonták össze központi katonai körzetük szinte összes tüzérségi eszközét és az előerőt is. Ez visszaüt, mert annál hatékonyabb az állásaik pontról pontra történő megsemmisítése - mondta. „Valójában az oroszok öngyilkos helyzetbe kerülhetnek, ahol a veszteségeik száma a sokszorosára nő.”
Közben Irina Borogan és Andrej Szoldatov orosz tényfeltáró újságírók, a Center for European Policy Analysis (CEPA) elemzőközpont oldalán arra hívták fel a figyelmet, hogy Putyin idén nem tartotta meg évértékelőjét a törvényhozás együttes ülése előtt, egy évtized óta először elmaradt hagyományos év végi sajtótájékoztatója, december 20-án, az állambiztonsági szolgálatok napján pedig nem ment el az ünnepségre, csak egy videós üzenetre szorítkozott. Végül az elnök a védelmi tárca vezetésének december 21-i konferenciáját választotta beszéde megtartására. A tábornokoknak egyebek közt azt mondta: meg kell hallgatniuk a háború menetét bíráló hangokat. A hallgatóság tudta, kikre utal, mert előző nap Putyin a Kremlben kitüntetéseket adott át az ukrajnai háború résztvevőinek, köztük olyan háborúpárti bloggereknek, akiknek hatalmas követőtábora van az Oroszországban rendkívül népszerű Telegram alkalmazáson.
Borogan és Szoldatov szerint az, hogy Putyin a háborút támogató Telegram-csatornák népszerűsítése mellett döntött, megerősíti a gyanút, hogy számára most már csak a katonai közvélemény számít, amely bizonyos értelemben az orosz társadalom és a közvélemény helyettesítőjévé váltak.
Az elemzők úgy látják, a totális háború, amely februárban egy rövid, Ukrajna „nácitlanítását” célzó katonai műveletként kezdődött, hosszú lesz. „Putyin beszédében semmi nem utalt arra, hogy mikor és hogyan érne véget, nem beszélt új célokról, ehelyett azt mondta, hogy ez annak a konfliktusnak a folytatása, amelyben Oroszország évszázadok óta részt vesz. Most itt az ideje, hogy az állam és az orosz nép is hozzájáruljon ehhez a háborúhoz - mondta.”
Bár tervei nagyrészt kudarcba fulladtak, az orosz elnök eltökéltnek látszik a háború folytatásra. Nyugati elemzések sora foglalkozott az elmúlt napokban azzal, hogy mikor és miképp zárulhat le az orosz-ukrán háború, amely Európa második világháború óta legnagyobb fegyveres konfliktusa lett mind a szembenálló haderők létszámát és hadieszközeit, mind a halálos áldozatok számát tekintve. De senki sem számít gyors befejezésre.
A The Hill című washingtoni lap cikkírója, Harlan Ullman szerint vannak, akik szerint a háború jól alakul Ukrajna számára, s „ha ez így folytatódik, Oroszországnak kompromisszumot kötnie a befejezés érdekében. Mások azonban, köztük Ukrajna magas rangú katonai vezetői, óvatosabb álláspontot képviselnek.” Néhányan a Pentagonban úgy gondolják, hogy Ukrajna valószínűleg nem győzhet a nagyobb és erősebb Oroszország felett, ha a harcok még sokáig elhúzódnak. Az Egyesült Államok stratégiája – amelyet a NATO és az Európai Unió de facto elfogadott – az, hogy Ukrajnának a védelemhez és a túléléshez elegendő segítséget nyújt, de ez nem feltétlenül elég ahhoz, hogy Oroszországot rákényszerítse a február óta elfoglalt területek többségének vagy akár még a Krímnek a feladására is. „Úgy tűnik, Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij felhatalmazást kapott arra, hogy diktálja a háború befejezésének feltételeit. De adott helyzetben Washington a saját érdekei szerint fog cselekedni (...) És nem tudni, vajon fennmarad-e az USA és a NATO összetartása, ha a háború a végtelenségig folytatódik” – írja Ullman.
Elemzése alapján könnyen patthelyzet alakulhat ki, amely a feleket tárgyalásokra kényszerítheti, mert a háború folytatásának költségei túl nagyok lesznek ahhoz, hogy a harcoló felek, valamint az USA és a NATO azt elviseljék. „Ha ez igaz, át kell gondolni, van-e mód arra, hogy valamilyen formában felgyorsítsuk a rendezést” – írja. A szövetségeseknek addig is fel kell gyorsítaniuk a precíziós csapásmérő és légvédelmi fegyverek küldését Ukrajnának, növelve az oroszok veszteségeit és ellensúlyozandó egy esetleges orosz offenzívát. „Emellett hosszú távú támogatást kell garantálni egy Tajvani Kapcsolatok Törvényéhez hasonló megállapodás formájában, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát a jövőben, és valamiféle Marshall-terv típusú újjáépítés formájában.”
Az erőviszonyok nyáron fordultak meg
A február 24-én négy irányból – Belarusz, Oroszország, a Donbasz és a Krím felől - megindított orosz invázió fő csapásiránya az ukrán főváros volt. Putyin villámháborús terve – a kijevi kormány eltávolítása és Moszkva bábjaival való felváltása – azonban látványos katonai fiaskóvá vált, és öt héttel később, a megszálló hadoszlopok kényszerű visszavonulása nyomán fény derült a civil lakosság ellen Kijev elővárosaiban, köztük Bucsában elkövetett szisztematikus mészárlásukra. Északkeleten az orosz erőknek sikerült lerohanniuk a csernyihivi, a szumi és a harkivi régió nagy részét, de a megyeszékhelyekkel nem boldogultak. A keleti fronton június végére Luhanszk megye egésze az oroszbarát „Luganszki Népköztársaság” ellenőrzése alá került. Legnagyobb sikereiket az oroszok délen aratták, ahol a háború első napjaiban sikerült megszállniuk a Dnyipro torkolatánál fekvő Herszont (nem sikerült viszont a keletebbre lévő Mikolajiv és Odessza ellen vonulniuk), majd a zaporizzsjai atomerőmű után elfoglalták Melitopolt, az Azovi-tenger partján fekvő Bergyanszkot és megkezdték Mariupol 82 napig tartó ostromát, amely mintegy 21 ezer civil életét követelte.
Az erőviszonyok a nyáron fordultak meg, miután az újabb nyugati fegyverszállítmányokkal fejlett nehéztüzérségi rendszerek érkeztek Ukrajnába, s az ukránok hatékonyan kezdték támadni az orosz lőszerraktárakat és utánpótlási útvonalakat. Augusztus végén Herszonnál ellentámadást kezdtek, ami miatt az orosz fél is nagy erőket vont oda. Közben váratlan ukrán ellentámadás indult Harkiv megye visszafoglalására is, ami szeptember közepére sikerrel zárult. A kudarcokra Moszkva a háború eszkalálásával válaszolt. Részleges mozgósítást rendelt el, új parancsnokot nevezett ki a hadműveletek élére, s egy népszavazásra hivatkozva formálisan Oroszországhoz csatolta a részben megszállt négy ukrajnai régiót, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyét. Októberben pedig hozzálátott az ukrán energetikai rendszer szisztematikus lerombolásához. Ukrajna mostanra egyre kevésbé képes helyreállítani a kemény tél közepette okozott károkat. Elemzők szerint ez újabb, Európába irányuló menekülthullámot válthat ki, próbára téve a nyugati szövetségeseket, akik nyomást gyakorolhatnak Kijevre, mielőbb kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat Moszkvával, akár komoly területi engedmények árán is.
