A kormány csütörtök este rendeleti formában hirdette ki a 2023-as költségvetés módosítását. Egy nappal korábban Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még arról beszélt, hogy a kormány nem akarja korlátozni a törvényhozás hatáskörét, ezért a módosításokat január közepéig a ház elé terjesztik. Nagy kérdés, ha ez megtörténik, milyen mozgástere marad a parlamentnek. A kormány rendeleti költségvetése meglehetősen elnagyolt, fontos részletek nem derülnek ki, a költségvetési gazdálkodás amúgy is rendkívül alacsony átláthatósága tovább romlott rendeleti büdzsével. Nem hozta nyilvánosságra a kormány a makropályáját, a költségvetés mérlegét, de még az uniós szemléletű hiány elszámolását sem ismertette.
Az viszont kiderül, hogy a tervezett 5 százalékkal szemben a várható 15 (elemzők szerint inkább 20) százalékos inflációnak, és a rendeleti különadóknak köszönhetően az állam bevételei mintegy 5300 milliárd forinttal lesznek magasabbak az eredetileg tervezetnél, ami 17 százalékos növekedés. A kiadások ennél gyorsabban, 19 százalékkal és 6300 milliárd forinttal nőnek, így a kormány – önkényesen – 44 százalékkal emelte meg a várható hiány mértékét, amely így 3400 milliárd forint lesz, ez pedig 1048 milliárdos növekedés.
A rendeleti költségvetés módosításának origójában az energiatámogatások állnak, amit a júliusban elfogadott törvényben a kormány nevetséges mértékben alultervezett: júliusban még azzal számoltak, hogy 670 milliárd forinttal megússzák az energiatámogatást, most a rendeletben már 2610 milliárd forintnál tart a várható számla. A most benyújtott módosítások másik fontos eleme az államadósság finanszírozása: a július óta megemelkedett kamatkörnyezet és gyenge forint miatt kamatkiadásokra 430 milliárddal többet, 2541 milliárd forintot akar elkölteni a kormány. Az államadóssággal kapcsolatos kiadások drasztikusan megugrottak az elmúlt években: 2020-ban még „csak” 1270 milliárdot költöttek erre. Az adósságkiadások ilyen mértékű megugrása az elmúlt évek elhibázott gazdaságpolitikájának egyik eredménye.
A rendeleti büdzsé harmadik csapásiránya a nyári kormányalakítás óta végbement minisztériumi struktúra-változások átvezetése: a megszűnt Palkovics László vezette ITM/TIM, helyébe a jóval kisebb költségvetésű energiaügyi tárca lépett, a Palkovics-pénzek jelentős részét az építésügyi tárca és Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztériuma kapja.
A rendeleti büdzsé nagy vesztesei – immár szinte hagyományos módon – a humán kiadások: az egészségbiztosítási alap kiadásai a korábbi tervekhez képest mindössze 2,9 százalékkal nőnek, ami a 10-15 százalékos reálértékcsökkenést jelent a 15-20 százalékos inflációt figyelembe véve. Hasonló a helyzet az oktatási kiadásoknál, amelyek egy fillérrel nem nőnek, de a rendőröknek sem jut sokkal több pénz. A foglalkoztatási alap kiadásai 2,1 százalékkal nőnek, így itt is legalább 10 százalékkal csökkennek a kiadások reálértékei. Azt még nem tudni, hogy a kormány hol akarja ezeket a pénzeket megspórolni, de az már most látható, hogy brutális megszorításokat hozz a rendeleti büdzsé.
Egy parlamenti vitában ezek a megszorítások azonnal kibuktak volna, láthatóan a kormány azért választotta az alkotmányjogilag meglehetősen ingatag talajon álló rendeleti büdzsét, hogy ezeket a vitákat megússza vagy legalábbis elodázza. A kormánynak a jelent helyzetben nincs nagy mozgástere: minden egyes elérhető forintot a rezsitámogatásokra fordít, ennek esett áldozatául az ápolók, a tanárok béremelése, a szociális ellátások, az iskolai és az egészségügyi ellátás. Mindez elkerülhető lett volna, ha kormány az elmúlt években felelősen gazdálkodik, és nem szór el több ezer, (becslések szerint 4-5 ezer) milliárd forintot – Covidra hivatkozva –a holdudvara támogatására, majd további 2000 milliárdot az idén a választások előtti pénzszórás keretében.
Miközben a kormány tavaly azt jelentette be, hogy a beruházásokon spórol, júliusban még csak 257 milliárdnyi állami beruházással számolt, de ez ma már 500 milliárd forintnál jár, ami 94 százalékos növekedés. Szintén brutálisan nőnek az állami cégekre fordított támogatások: 99 milliárdról, 474 milliárdra. Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor emögött a megemelkedett rezsiköltségeket sejthetjük, de a költségvetés készítése nem jóhiszeműségen, hanem az átláthatóságon áll vagy bukik, ezt pedig nem biztosítja a kormány, így nem világos, hogy mégis mire akarják elkölteni ezt az összeget.
Miközben az oktatási, egészségügyi kiadások reálértéken zuhannak, addig továbbra is bőséggel költ a kormány a saját kedvelt területeire: 183 milliárd forint megy úgymond vasútfejlesztésekre. A júliusi büdzséből tudható, hogy ennek a pénznek a zöme a kínai hitelből épülő Budapest-Belgrád vasút kiadásait fedezi, ahol a kivitelező kivitelező konzorcium magyar tagja Mészáros Lőrinc. 2023-ban további 12 milliárdot igényel a Liget-projekt, a kormányzati kommunikációra 39 milliárdot, „turisztikai-fejlesztésekre” 67 milliárd forintot különítettek el. Ezen pénzek jelentős részét az elmúlt években néhány kormány(fő)közeli „vállalkozó” kapta meg.
Tordai Bence: Nem jön ki a rezsimatek
Rendeletbe foglalják a hazugságot, majd saját magukat cáfolják az fideszesek – olvasható Tordai Bence közleményében. A Párbeszéd tárelnöke emlékeztet arra a kormányzati mantrára, mely szerint „a rezsicsökkentés fenntartása nélkül a magyar családok havi 181 ezer forinttal többet fizetnének energiára". Tordai szerint a kormány rendeleti büdzséjéből kiderül, hogy a lakossági rezsivédelemre 1 458 milliárd forintot fordítanak, amely a négymillió háztartással számolva havonként átlagosan nem 181 ezer forintra, hanem 30 ezer forintra jön ki. Tordai szerint ezt a 30 ezres különbséget pedig »röhögve kifizetnék az emberek, ha Magyarországon is annyit keresnének átlagosan, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban vagy pláne Csehországban".
