Az orosz-ukrán háborúra hivatkozva írta át a kormány rendeletben a 2023. évi költségvetést, ennek részletei jelentek meg csütörtök este a Magyar Közlönyben.
A főbb 2023. évi számok - legalábbis jelen állás szerint - a következőképpen alakulnak:
Az államháztartás központi alrendszerének
kiadási főösszege 39 758,6 milliárd forint,
bevételi főösszege 36 358,4 milliárd forint,
hiánya 3 400,2 milliárd forint lesz.
A júliusban eredetileg elfogadott költségvetés még csak 2 352,1 milliárdos hiánnyal számolt, a tervezett hiány ezzel 7 százalékról 8,5 százalékra emelkedett. A fentieken belül a hazai működési költségvetés egyenlege 0 forint maradt, kiadási és bevételi főösszege is 32 492,3 milliárd forint.
A hazai felhalmozási költségvetés
kiadási főösszege 3 472,7 milliárd forint,
bevételi főösszege 1 621,5 milliárd forint,
hiánya pedig 1 851,2 milliárd forint.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés pedig a következőképpen alakul:
kiadási főösszege 3 793,5 milliárd forint,
bevételi főösszege 2 244,5 milliárd forint,
hiánya pedig 1 549 milliárd forint lesz.
Ebben az esetben is a hiány masszív növekedéséről van szó, szűk 200 milliárd forint a különbség az eredetileg tervezetthez képest.
A Pénzügyminisztérium a rendeletben átírt büdzsével kapcsolatban közleményt juttatott el az MTI-hez, ebben azt írták, a 2023-as költségvetés "a rezsivédelem költségvetése". A közleményben a kormánypárti narratíva szokott módján a háborúra és a "szankciós energiaválságra" mutogatnak. "Ezért a jövő év legfontosabb feladata, hogy megvédjük a magyar családokat és a munkahelyeket, megőrizzük a nyugdíjak értékét, fenntartsuk a rezsicsökkentést és az ország biztonságát. Annak érdekében, hogy a megváltozott körülmények ellenére is biztosítottak legyenek ezek forrásai, szükségessé vált a 2023-as költségvetés módosítása. A veszélyhelyzetre való tekintettel a módosítás - a Költségvetési Tanács jóváhagyását követően - kormányrendelettel történt, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott, legfontosabb irányvonalakat" - írták.
A közlemény szerint a költségvetés "a nehéz idők ellenére is biztosítja a családtámogatásokat", illetve bővítik ezek körét: a korábbi bejelentéseknek megfelelően azok a fiatal nők, akik gyermeket vállalnak, harmincéves korukig teljes adómentességet kapnak. A költségvetés emellett garantálja, hogy januártól 15 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, amely a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Ezzel 2023-ban a nyugdíjcélú kiadások meghaladják a 6150 milliárd forintot. A kormány megőrizte a költségvetés "emelt forrásait" az oktatásban és az egészségügyben is, mindkét ágazatban béremelésekkel számolnak - közölték.
Magyarország energiaszámlája 7-ről 17 milliárd euróra nő 2023-ban. A Rezsivédelmi Alap összegét közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelik jövőre. A központi tartalékot a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra emelték.
A jövő évi költségvetés 1,5 százalékos növekedéssel, csökkenő hiánnyal és mérséklődő államadóssággal számol. A Rezsivédelmi Alap és a központi tartalék jelentős emelésére tekintettel a kormány a korábban meghatározottnál némileg magasabban, a GDP 3,9 százalékában határozta meg az új hiánycélt, amely az idei várható hiányhoz képest megfogalmazásuk szerint érdemi csökkenést mutat. A kormány ugyanakkor azt is kikötötte, hogy amennyiben a gazdaság a várható 1,5 százaléknál magasabban bővül, a fennmaradó részt a hiány további csökkentésére kell fordítani. A 2023 év végi adósságráta 70,2 százalékra javulhat - állította a Pénzügyminisztérium.
Átengedte az Orbán-kormány rendeleti büdzséjét a Költségvetési Tanács