Újra fellángolt a vita az iskolaérettségi vizsgálatról, jövőre is sok kisgyermek és család járhat rosszul

A halasztásról szóló kérelmek 90 százalékát elfogadják, de még így is több ezer gyermeket fosztottak meg a számukra alapvető plusz egy év óvoda lehetőségétől.

Jövőre is sok kisgyermek és család járhat rosszul a hatéves kortól kötelező iskolakezdés halasztásának szigorúbb szabályai miatt – hívta fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség. Az Oktatási Hivatal (OH) pénteki közleményében emlékeztette a szülőket: ha úgy látják, hogy tanköteles korú gyermekük még nem érett az iskolakezdésre, akkor január 1 .és 18. között kell beadniuk az iskolakezdés halasztásáról szóló kérelmüket.

A hatéves kortól kötelező iskolakezdés, valamint az iskolaérettségi vizsgálatok szabályain még 2019-ben változtatott az Orbán-kormány, a módosítások pedig 2020 január 1-jén léptek életbe. Ettől a naptól az óvodák és a szülők már nem dönthetnek arról, hogy egy hatéves gyermek érett-e az iskolára, vagy az tenne jobbat neki, ha egy évet még óvodában maradna. Ha utóbbit látnák jobbnak, akkor a szülőknek az OH-hoz kell kérelmet benyújtaniuk, és majd a hivatal dönt helyettük.

A szigorítás célja az volt, hogy csökkenjen a halasztást kérők száma, ami sikerült is: míg 2019-ben mintegy 30 ezer gyermek esetében kértek halasztást a szülők, addig az OH korábbi tájékoztatása szerint a legutóbbi eljárás során 21,3 ezer kérelmet kaptak, igaz, ezek több mint 90 százalékát elfogadták. A Szülői Hang Közösség szerint ugyanakkor ez egyben azt is jelenti, hogy

Miklós György, a Szülői Hang Közösség képviselője lapunknak azt mondta, jellemzően a tájékozottabb, jobb érdekérvényesítő képességgel rendelkező szülők élnek a kérelmezés lehetőségével, míg a kevésbé szerencsés helyzetben lévők nagyrészt lemaradnak erről, különösen, ha az óvodapedagógusok - például pedagógushiány vagy leterheltség miatt – fel sem hívják a szülők figyelmét a kérvény beadására. Miklós György szerint a mostani rendszer rossz a szülőknek, az óvodáknak, az iskoláknak, de legfőképp azoknak a gyerekeknek, akik éretlenül kerülnek be az iskolába.

Idei országjelentésében az Európai Bizottság is foglalkozott az iskolaérettség kérdésével. Arra a megállapításra jutottak, hogy a halasztási kérelmek értékelése, elbírálása megyénként eltérő lehet, ami jelentős különbségekhez vezet az eredményekben, s ez diszkriminatív, ellentétes a gyerekek érdekével. A Szülői Hang szerint ez is a kormányzat hozzá nem értését mutatja.

Az iskolahalasztás szigorítása szerepet játszhatott abban, hogy a 2019-es 91 ezerről a 2021/2022-es tanévre 102 ezerre nőtt az elsősök száma, miközben jelentősen csökkent azoknak a hatéveseknek az aránya, akik még óvodába jártak. Az évismétlők aránya is az első osztályosok között volt a legmagasabb, 4,6 százalék, miközben a többi évfolyamon 1-2 százalék vagy ennél is kevesebb volt. A súlyos tanulási zavarral küzdő gyerekek száma 38,7 ezerről 45,3 ezerre nőtt két év alatt.